A modern világunkat alkotó találmányok és fejlesztések közül sok az ókori Görögországból ered. De mikor is pontosan? Íme egy idővonal a teljes görög történelemről a szerény kezdetektől Nagy Sándor hatalmas birodalmán át a hellenisztikus korszak végéig.

Mükénéi és minószi civilizációk (kb. 3500-1100 Kr. e.)

Oké, tehát ennek a két népcsoportnak nem sok köze van a klasszikus görögökhöz, bár közös a földrajzi környezetük, és DNS-ük révén rokonságban állnak egymással. A minószi civilizáció hirtelen vége évszázadok óta fejtörést okoz a tudósoknak.

7000 BCE - Az emberi népesség első megtelepedése Krétán.

I.E. 2000 - A sziget lakossága körülbelül 20 000 fő. A korabeli szokásokról és életmódról keveset tudunk.

KR. E. 1950 - A mítoszok szerint Kréta szigetén ez idő tájt épült egy labirintus, amely Minótaurosznak, Minósz király szörnyeteg ivadékának adott otthont, és amelyről ez a nép a nevét kapta.

KR. E. 1900 - Kréta szigetének első palotája épül. Az úgynevezett knósszoszi palota körülbelül 1500 szobával rendelkezett, mindegyikhez saját fürdőszoba tartozott.

I.E. 1800 - A lineáris A (minószi) írásrendszer első említései erre az időre datálhatók. A lineáris A a mai napig megfejtetlen.

KR. E. 1600 - Az első mükénéi népesség a görög szárazföldön telepedett le.

I.E. 1400 - A Linear B legkorábbi példái a mükénéi településeken. A Linear A-tól eltérően a Linear B-t már megfejtették, és érdekes betekintést nyújt a mükénéi Görögország gazdaságába.

I.E. 1380 - A knósszoszi palota elhagyatott; okai ismeretlenek. A tudósok az 1800-as évek óta természeti katasztrófával vagy külföldi invázióval spekulálnak, bár egyikre sem találtak bizonyítékot.

Sötét középkor (kb. i.e. 1200-800)

Az úgynevezett görög sötét középkor valójában a művészet, a kultúra és az államformák hatalmas fejlődésének időszaka. Ugyanakkor nem ismert semmilyen írásrendszer ebben az időszakban, ami a klasszikus tudósokat arra késztette, hogy azt higgyék, semmi jelentős nem történt. Ezzel szemben az ókori görög irodalom fő formái, nevezetesen a szóbeli eposzok, amelyeket vándorló rapszódok énekelteka görög szárazföld körül, ebben az érdekes (de nehezen tanulmányozható) időszakban keletkeztek.

KR. E. 1000 - A görög kerámia geometrikus stílusának első emlékei.

KR. E. 950 - A "Lefkandi hős" temetkezési helye épül. A gazdag sírban fényűző tárgyakat, valamint Egyiptomból és Levanteból származó importárukat és fegyvereket találtak. Ez arra késztette a kutatókat, hogy a Lefkandiban eltemetett férfi "hős" vagy legalábbis társadalmának kiemelkedő személyisége volt.

I.E. 900 - Gyakori kulturális és gazdasági kereskedelem a Kelettel. Egyes tudósok "orientalizálódó időszakról" beszélnek, amelyről a kerámiák és szobrok tanúskodnak.

Archaikus időszak (kb. 800-480 Kr. e.)

A városállamok létezése előtt a görögországi közösségek versengtek a szárazföldön a hegemóniáért, de kialakították saját kulturális vonásaikat és szokásaikat is. Ebben az időben alakult ki a hősi eszmény, mivel a görögök úgy gondolták, hogy a közösség legjobb képviselői azok, akik képesek harcosan és bátran küzdeni.

KR. E. 776 - Az első olimpiai játékokat Olimpiában rendezik meg, a Zeusz .

KR. E. 621 - Életbe lépnek a drákói szigorú törvényreformok. A legtöbb bűncselekményt halállal büntetik.

KR. E. 600 - Az első fémérmék bevezetése a kereskedelmi forgalom megkönnyítése érdekében.

Kr. e. 570 - Szamoszban megszületik a matematikus Püthagorasz, aki olyan tudományos fejlesztéseket hajtott végre, amelyeket a mai napig zseniálisnak tartanak.

KR. E. 500 - Hérakleitosz Efezusban születik, az ókori Görögország egyik legnagyobb hatású filozófusa.

KR. E. 508 - Kleiszthenész elfogadja híres reformjait. Ezek bevezetik a demokrácia Görögországban és a világnak, és ezért a teljesítményéért őt tartják a "görög demokrácia atyjának". Az ő demokráciája egyenlő jogokat biztosít minden athéni polgárnak, és bevezette a kiközösítés intézményét a nemkívánatos polgárok büntetéseként.

Klasszikus kor (i. e. 480-323)

Görög csapatok a maratoni csatában - Georges Rochegrosse (1859). Közkincs.

Kleiszthenész reformjai, bár eleinte csak Athénban voltak hatékonyak, a demokrácia korszakát indították el Görögországban. Ez nemcsak gazdasági, hanem kulturális és társadalmi szempontból is példátlan fejlődést tett lehetővé. Így kezdődött az úgynevezett "klasszikus korszak", amelyet a civilizáció fejlődése és a két fő városállam: Athén és Spárta szembenállása jellemzett.

I.E. 490 - A maratoni csata volt az a döntő esemény, amely megállította Perzsia görögországi invázióját. Ez Athén görög városállamnak jelentős hatalmat és tekintélyt adott a többi városállammal szemben.

KR. E. 480 - Megtörténik a szalamiszi tengeri csata. A görög városállamok szövetsége a túlerő ellenére, Themisztoklész katonai zsenialitásának köszönhetően legyőzi Xerxész flottáját. Ez a csata határozza meg a perzsa sereg végső visszavonulását.

KR. E. 432 - A Parthenon, egy templom tiszteletére Athena , az Akropoliszra épült.

KR. E. 431 - Athén és Spárta háborút indít Közép-Görögország ellenőrzéséért.

KR. E. 404 - 27 év háború után Spárta meghódítja Athént.

KR. E. 399 - Szókratészt halálra ítélik "az athéni ifjúság megrontásáért".

Alexander elvágja a gordiuszi csomót - (1767) Jean-Simon Berthélemy. PD.

KR. E. 336 - Meggyilkolják Fülöp makedón királyt (egy észak-görögországi királyság), és fia, Sándor lép a trónra.

I.E. 333 - Sándor megkezdi hódításait, közben legyőzi Perzsiát, és új korszakot nyit a görög félsziget számára.

Hellenisztikus időszak (323-31 Kr. e.)

Sándor 32 évesen tragikusan meghal Babilonban. Ezzel egy időben a római birodalom egyre nagyobb hatalomra tett szert a térségben, és a Sándor által hátrahagyott birodalom túl nagy volt ahhoz, hogy hadvezérei egyben tartsák, akik felosztották a birodalmat, és egy-egy tartományt irányítottak.

323 KR. E. 323 - Ezen a napon halt meg Diogenész, a cinikus is, aki Korinthosz utcáin a szegénység erényét tanította.

KR. E. 150 - A Milói Vénuszt Antiochiai Alexandrosz készítette.

I. E. 146 - A görög hadsereg vereséget szenved a rómaiaktól a korinthoszi csatában. Görögország római fennhatóság alá kerül.

KR. E. 31. - Róma legyőzi a görög sereget az észak-afrikai Actiumnál, és ezzel megszerezte az utolsó olyan területet, amelyet még hellenisztikus uralkodó birtokolt.

Befejezés

Bizonyos értelemben a görög civilizáció egyedülálló a történelemben. A görögök alig néhány évszázados történelmük során a legkülönbözőbb államformákkal kísérleteztek - a demokráciától a diktatúráig, a háborúzó királyságoktól a hatalmas, egységes birodalomig -, és sikerült megteremteniük modern társadalmaink alapjait. Történelmük nemcsak csatákban és hódításokban gazdag, hanem tudományos és kulturális téren is.vívmányai, amelyek közül sokat még ma is csodálnak.