Norvégia, hivatalos nevén a Norvég Királyság, a Skandináv-félsziget északi részén található. Az ország egyenlőségi eszmékkel és kiváló jóléti rendszerrel rendelkezik, és a World Happiness Report (Világ Boldogságjelentés) első helyezettje.

Norvégia hosszú és gazdag történelemmel rendelkezik, és olyan mítoszok és legendák részese volt, amelyek még ma is lenyűgözik a látogatókat (gondoljunk csak az északi mitológiára). Norvégia tájai a világ leglenyűgözőbb és legfenségesebb tájai közé tartoznak, a fjordoktól a gleccsereken át a hegyekig. A Norvégiába látogatók számára a természeti és kulturális csodák hihetetlen kombinációja teszi felejthetetlenné az országot.

Norvégiát számos hivatalos és nem hivatalos szimbólum képviseli, amelyek kiemelik ezt a gazdag kultúrát és tájat. Nézzük meg a népszerű norvég szimbólumokat és azt, hogy mit képviselnek.

• Nemzeti ünnep: Május 17. - Az alkotmány napja Norvégiában
• Nemzeti himnusz: Ja, vi elsker dette landet (Igen, szeretjük ezt az országot)
• Nemzeti valuta: norvég korona
• Nemzeti színek: Piros, fehér és indigókék
• Nemzeti fa: lucfenyő
• Nemzeti állat: Fehércsőrű vízipók (madár) és a fjord ló
• Nemzeti étel: Farikal
• Nemzeti virág: Bergfrue
• Nemzeti gyümölcs: Alma
• Nemzeti ruha: Bunad

A norvég zászló

Norvégia nemzeti zászlaja egy vörös mezőből áll, amelyet egy skandináv kereszt (indigókék színben) szegélyez, körülötte fehér szegéllyel, amely négy negyedre osztja a zászlót. A kereszt mind a négy karja a vörös mező széléig ér. A minta függőleges vonala a dán zászlóhoz hasonlóan a felvonási oldalra tolódott.

Norvégia zászlajának jelenlegi formáját Fredrik Meltzer tervezte 1821-ben. Ebben az időben a zászlóbizottság egy másik formára is javaslatot tett, amely csak két színt tartalmazott: pirosat és fehéret. Meltzer azonban tiltakozott, mondván, hogy túlságosan hasonlít a dán zászlóra, és helyette a trikolórt javasolta, amelyet jóváhagytak, és azóta is nemzeti zászlóként használják.

A norvég zászló színei az ország függetlenségét és szabadságát jelképezik. Az indigókék kereszt a Norvégia és Svédország közötti uniót, valamint a Dániával való múltbeli szövetséget szimbolizálja. A kereszténységhez szorosan kapcsolódó szimbólum, amely számos északi országban megtalálható.

Norvégia címere

Forrás

A norvég címer V. Harald norvég király címere, amely a királyságot és az uralkodót egyaránt képviseli. A címer egy arany oroszlánt ábrázol, amely egy vörös pajzsra van helyezve, rajta egy ezüst pengéjű fejszével és egy arany koronával. Állítólag ez az egyik legrégebbi címer egész Európában.

A címert a parlament, a legfelsőbb bíróság és a király használja, amely az alkotmány szerint a három hatalom. A címert számos regionális, országos és helyi hatóság is használja, például a megyei kormányzók, a fellebbviteli bíróságok és a kerületi bíróságok. Lobogó formájában a címer szolgál az uralkodó zászlajának alapjául, amelyet királyi zászlónak neveznek.

A norvég címer a 13. században keletkezett, és a Sverre-dinasztia címeréből származik. Eredetileg csak az arany oroszlán szerepelt a vörös pajzsban, de az idők során több módosításon is átesett, és bizonyos szimbólumokat, például az ezüst fejszét is hozzáadták. A jelenlegi formát végül 1992-ben fogadták el, és azóta nem változtatták meg.

Norvégia nemzeti himnusza

A norvég "Ja, vi elsker dette landet", azaz "Igen, szeretjük ezt az országot" eredetileg egy hazafias dal volt, amelyet a 20. században kezdtek nemzeti himnusznak tekinteni. A Bjornstjerne Bjornson által írt és Rikard Nordraak által komponált dal fokozatosan felváltotta Norvégia de facto nemzeti himnuszát, a "Sonner av Norge"-t, és 2019-ben hivatalosan is elfogadták. Addig,Norvégiának több de facto himnusza is volt, de hivatalosan elismert himnusza nem, és ezt a pozíciót ez a dal foglalta el.

A Bunad

Norvégia nemzeti viselete, a "bunad" egy hagyományos népviselet, amely leginkább a nők körében népszerű, bár férfiak is viselik. A viselet elegáns, színes, gyapjúból készült, és általában gombokkal, ékszerekkel és fémcsatokkal díszítik. A férfi bunad térdig érő nadrágból, hímzett vászon ingből, kabátból, mellényből, cipőből, harisnyából és kalapból áll. Kevésbé díszített, mint a férfiaké.a női bunadok, és nemes megjelenésűek, elegánsak és ugyanolyan érdekesek, mint a női változat.

A női változatot mindig rengeteg hímzés díszíti, amelyek a ruházat minden egyes darabján végigfutnak, összekötve az egészet. A hímzés színe sokat elárul a viselőjéről, például a családi állapotáról. Például a fehér hímzésű bunad viselése azt jelentette, hogy egyedülálló vagy, a többszínű a házas, a feketét pedig általában az özvegyek viselték.

A bunad fontos szerepet játszik a norvég kultúrában, és a hazaszeretetet szimbolizálja. Ma ez az egyik legnépszerűbb hagyományos viselet a világon. A bunadot különleges alkalmakra és különböző eseményekre viselik, és minden évben a norvég alkotmány napján norvégok ezreit lehet látni az utcákon, színes bunadba öltözve.

Farikal

A Farikal, azaz a birkahús káposztában, egy finom norvég étel, amely birkahúsból, káposztából, egész fekete borsból és sóból készül, több órán át együtt főzve. Akkor van kész, amikor a birkahús elég puha és könnyen leesik a csontról, és jellemzően főtt burgonyával tálalják. Bár ez a szerény, egyszerű étel hagyományosan ősszel készül, egész évben fogyasztják, és máraz 1970-es évek óta Norvégia hagyományos nemzeti ételének számít.

A farikal a norvégok körében kedvelt étel, mert összetevői Norvégia bőségét szimbolizálják. Az étel minden egyes összetevője együttesen az ország egy kis darabkáját alkotja. Az ételt Norvégiában már több generáció óta közkedvelt étel, és általában ősszel, a káposzta- és bárányszezonban kerül az étlapra.

Bergfrue

A Bergfrue (Saxifraga cotyledon) egy gyönyörű évelő virág, amely az európai hegyekben nő, és sok nagy, lapos, pánt alakú, széles, finom fogazatú levelekből álló rozettával rendelkezik. A Bergfrue-nak több mint 440 különböző fajtája létezik, és mindegyiknek megvannak a maga egyedi jellemzői. A leggyakoribb szín a fehér, de különböző színekben is megtalálható, például rózsaszín, sárga, fehér vagy piros.

Ez a virág könnyen termeszthető magról, és képes önvetésre. 1935-ben választották Norvégia nemzeti virágává, amely a szeretetet, a szenvedélyt és az odaadást szimbolizálja.

Norvég lucfenyő

Norvégia nemzeti fája a lucfenyő (Picea abies), amely Közép-, Észak- és Kelet-Európában őshonos. A fa egy nagy, örökzöld tűlevelű, lefelé lógó kis ágakkal. A világ számos országában népszerű karácsonyfa. Fiatalon gyors növekedési ütemű, de ahogy a fa öregszik, úgy lassul.

A norvég lucfenyőt tartós és rugalmas faanyagáért (fehérfa vagy deal néven ismert) és papírgyártásra is széles körben ültetik. Oslo, Norvégia fővárosa minden karácsonykor egy gyönyörű norvég lucfenyővel ajándékozza meg Londont (a híres Trafalgar téri karácsonyfával), Washington D.C.-t és Edinburgh-t, hálája jeléül az ezen országok által a II. világháború alatt nyújtott támogatásért.

Halling

A halling egy hagyományos norvég néptánc, amelyet az ország vidéki területein, jellemzően fiatal férfiak előadnak bulikon és esküvőkön. Ez egyfajta ritmikus, akrobatikus tánc, amely több lépésből áll, és nagy erőt és kecsességet, valamint elragadtatást igényel.

A táncot a Hallingdal hagyományos vidékeihez és völgyeihez kötik, amelyről a nevét kapta, és amelyet szólóban táncolnak, bár Norvégia nyugati részein a páros tánc is hagyományos.

Bár a hallingot férfiak táncolják, sok lány tanulja a hallingot, és ugyanolyan szépen táncolják, mint a férfiak.

Fjord ló

A fjord ló egy egyedülálló, kicsi, de rendkívül erős lófajta, amely a nyugat-norvégiai sziklás hegyvidéki régiókból származik. A fjord lovak mind szürke színűek, és a fajta állítólag a világ egyik legrégebbi fajtája. Évszázadok óta használják Norvégiában gazdasági lónak, a ló jó temperamentuma és különleges megjelenése miatt népszerű.

A fjord lovaknak hosszú, nehéz és vastag sörényük van, amelyet általában 5-10 centiméter közötti félhold alakban nyírnak, és egyenesen áll, kiemelve a ló nyakának formáját. Így könnyebb ápolni, és kiemeli az állat erős nyakát és a hátcsíkot, amely jellemzően minden szürkebarna lónál látható.

A fjord lovak már az utolsó jégkorszak végén is léteztek Norvégiában, és a régészeti ásatások azt mutatják, hogy ezt a lófajtát körülbelül 2000 éve tenyésztik. Hosszú története van a tiszta tenyésztésnek, más fajtákból való keresztezés nélkül. Ma ezek a lovak a terápiás és lovasiskolák kedvencei Norvégiában. Engedelmes és könnyen kezelhető karakterük miatt,rendkívül népszerűek a gyermekek és a fogyatékkal élők körében.

Sognefjord

A Sognefjord vagy Sognefjorden egész Norvégia legmélyebb és legnagyobb fjordja, amely az óceántól 205 kilométer hosszan húzódik a szárazföld belsejében. Több településen is áthalad, és a legnagyobb mélysége körülbelül 4 291 láb a tengerszint alatt van.

A drámai tájáról és érintetlen természetéről nevezetes Sognefjord turisztikai látványosság, a nyári turisták ezrei a helyi gazdaság fontos részét képezik. A terület számos egyedülálló kulturális látnivalóval és számos szórakoztató tevékenységgel várja a turistákat. Jelenleg tervben van egy út építése, amely a vízbe merített és úszókhoz rögzített csövön keresztül vezetne át rajta.az emberek átkelhessenek az egyik oldalról a másikra, miközben elkerülik a felszíni viharokat. Az azonban, hogy a terv megvalósul-e, még nem teljesen világos, és még nem is erősítették meg.

A Sognefjord továbbra is Norvégia egyik leglenyűgözőbb nevezetessége, amelyet a National Geographic Traveler magazin a "világ legikonikusabb úti céljának" nevezett.

Befejezés

Norvégia a lenyűgöző tájak és a különleges kulturális örökség országa, amit az ország egyedi szimbólumai is bizonyítanak. Ha többet szeretne megtudni más országok szimbólumairól, nézze meg az alábbi kapcsolódó cikkeinket:

Németország szimbólumai

Új-Zéland szimbólumai

Kanada szimbólumai

Franciaország szimbólumai

Skócia szimbólumai