Spanyolország szimbólumai (képekkel)

  • Ossza Meg Ezt
Stephen Reese

    Spanyolország, hivatalos nevén a "Spanyol Királyság" egy európai ország, amely az Ibériai-félszigeten található. A hagyományos spanyol kultúra nagy részét számos szimbólum teszi ki, és bár egyes szimbólumok gyakoribbak vagy feltűnőbbek, mint mások, mindegyiknek történelmi vagy érzelmi jelentősége van. Vessünk egy gyors pillantást Spanyolország néhány lenyűgöző hivatalos és nem hivatalos szimbólumára.

    Spanyolország nemzeti szimbólumai

    • Nemzeti ünnep : október 12.
    • Nemzeti himnusz : La Marcha Real (A királyi menet)
    • Nemzeti valuta: Euro
    • Nemzeti színek: Piros és sárga
    • Nemzeti fa: Örökzöld tölgy
    • Nemzeti virág: Piros szegfű
    • Nemzeti állat: Bull
    • Nemzeti madár: Rövid lábú sas
    • Nemzeti étel: Paella
    • Nemzeti Édes: Flan

    Spanyolország zászlaja

    Spanyolország nemzeti lobogója három vízszintesen elhelyezett csíkból áll. A sárga középső csík kétszer olyan széles, mint a felső és az alsó piros csík. A sárga csík bal oldalán Spanyolország címere látható. Azt mondják, hogy a zászló színeit azért választották, hogy a bikaviadalokat, az egyik leghíresebb spanyol hagyományt jelképezzék. Míg a sárga a homokot jelképezi a bikaviadalokon.aréna, a piros a bikák által a harc során kiontott vért jelképezi.

    Spanyolország jelenlegi zászlaját 1785-ben tervezték, és ma már középületekről, vállalkozásokról, magánházakról, hajókról vagy akár hivatalos ünnepségek alkalmával is lobogtatják. Bár a zászlót napkeltétől napnyugtáig kell lobogtatni, a legtöbb kormányhivatal 24 órában lobogtatja.

    A címer

    A spanyol címer olyan nemzeti szimbólum, amely Spanyolországot mint országot és nemzetet képviseli, beleértve az államformát és a nemzeti szuverenitást.

    A címer két oldalán a Herkules oszlopai láthatók, amelyek állítólag a Gibraltári-szorost jelképezik. A középen lévő szalagon a spanyol mottó olvasható: "Plus Ultra", ami azt jelenti, hogy "tovább". A két oszlop között egy hat különböző részből álló pajzs található. Ezek azoknak a középkori királyságoknak a címerei, amelyek a 15. században egyesültek Spanyolországban. Pontosan a közepén található egy3 kör fleurs de lis Végül a tetején látható a királyi korona, amely a spanyol koronát szimbolizálja.

    A spanyol címer szerepel Spanyolország nemzeti zászlaján. 1981-ben, miután az ország áttért a demokráciára, törvényben hagyták jóvá hivatalos címerként.

    A spanyol kokárda

    Spanyolország egyik nemzeti jelképe, a spanyol kokárda a francia forradalom után jött létre, és úgy készült, hogy egy aranyszínű tűt egy piros szalag fölé körbe hajtogattak. Színei a kasztíliai királyi kanyar, a kasztíliai korona heraldikai zászlajának színei, és ma a spanyol zászlón látható színeket szimbolizálják.

    A kokárda a spanyol katonák fejfedőjén volt az 1700-as években. A katonák számára sokkal többet jelentett, mint a nemzeti identitást. Valójában a viselői szívét testesítette meg. Mindent szimbolizált, amiért a katonák harcoltak, és az egyik legértékesebb emléktárgy volt. A kokárdát jelenleg Spanyolországban nem használják, kivéve a spanyol fegyveres erők repülőgépeinek azonosítására.

    A spanyol bika

    A történelem során az Osborne bikát Spanyolország nem hivatalos szimbólumának tekintették, amely az ország és kultúrája erényeit és értékeit képviseli. Az Osborne Sherry Company a "Brandy de Jerez" reklámjaként jött létre, és országszerte a főutak mentén kezdte el kihelyezni ezeket a bikákat. Az évek során a bikák kulturális vagy esztétikai jelentőségre tettek szert, és mostanra már aa spanyol művészeti és kulturális örökség.

    Az ibériaiak voltak Spanyolország legelső lakói, és bálványozták a bikát, amely mitológiájukban rendkívül fontos figura volt. Az ibériai kultúrában a bikát mitológiai istennek tekintették. A bikaviadal vallási dráma volt, amelyben egy istent áldoztak fel az emberiség megmentéséért. Még ma is a spanyolok büszkeségének szimbóluma, és mindenhol megtalálható a kulcstartón, pólón vagy autóban.Spanyolországban és a világ többi részén használt matricák.

    Flamenco

    A flamenco egy rendkívül nehéz művészeti ág, amely a szenvedélyt három különböző komponensben közvetíti: zene, tánc és ének. Az élet értelmezésének és érzékelésének egy bizonyos módját képviseli. A flamencót jellemzően Spanyolországhoz kötik, mivel először Andalúziából (Dél-Spanyolország) származik.

    Franco diktatúrája idején a flamenco kettős szerepet játszott. Egyrészt a lázadás megtestesítője volt, és a rezsim ellen használták. A flamenco tiltakozó dalok igen gyakoriak voltak a 60-as években. Másrészt a rezsim a spanyol kultúrát képviselő egyik pillérként fogadta el.

    Az andalúz nép a flamencót a történetmesélés erőteljes formájaként ismeri el, amely sok generáción keresztül öröklődött. Ma már nemcsak Spanyolországban, hanem az egész világon gyakorolják.

    A spanyol rajongó

    A spanyolul "pericon" néven ismert spanyol legyező továbbra is az egyik legismertebb és leghasználtabb kiegészítő világszerte. A legyezőt nagy mérete miatt leginkább a flamenco táncban, valamint a tanórákon és előadásokon használják. A legyező azért olyan népszerű, mert elegáns, színes és változatos tánckoreográfiákat ad.

    A spanyol legyezőnek saját nyelve van, amelyet a senoriták fejlesztettek ki a 19. században. Azok, akiket mindig kíséret kísért, lehetetlennek találták, hogy titokban beszéljenek leendő udvarlójukkal, ezért a legyezőjüket használták a szavak nélküli kommunikáció eszközeként. Például a legyező odaadása az udvarlónak azt jelentette, hogy "a tiéd vagyok", és a zárt legyező bal kézben való hordása azt jelentette, hogy "elérhető vagyok, és a kezemben vagyok".az őrszem".

    A spanyol legyező ma is Spanyolország kulturális szimbóluma, amely szenvedélyt és romantikát sugároz, valamint a világ egyik leggyakrabban használt kiegészítője.

    A Sombrero

    Bár a sombrero a spanyol kultúra része, úgy tartják, hogy Mexikóból származik, pontos eredete azonban ismeretlen. A sombrerót szalmából készítik, különböző színekben. Hatalmas karimája van, és túl praktikus és nehéz a munkások számára, ezért leggyakrabban a mexikói népzenészek, a mariachik viselik.

    Egykor a sombrero a viselőjének gazdasági és társadalmi státuszát tükrözte, tehát minél magasabb a kúpja és minél szélesebb a karimája, annál magasabb volt a viselőjének státusza. A mexikói népdalok szerint, ha a sombrero viselője ki akarta fejezni szerelmét valaki iránt, és meg akarta mutatni, hogy készen áll az üzletet megpecsételni, akkor a földre dobta a sombreróját. Ezzel fejezte ki, hogyhajlandóság arra, hogy valaki a legértékesebb tulajdonát feláldozza a szerelemért.

    A Camino kagylóhéj

    A Camino kagylóhéj az egyik legnépszerűbb ikon és jól ismert szimbólum, amely a Camino de Santiagóhoz, a Szent Jakab kegyhelyre vezető zarándoklathoz kapcsolódik. A történelem során a kagylóhéjat a zarándokok útjuk során zarándoklatuk jelképeként és útikalauzként használták, amely a helyes irányba vezette őket.

    A kagyló nagyszerű társ és praktikus tárgy volt a zarándokok számára, akik pohárként használták, hogy útjuk során vizet igyanak a patakokból és forrásokból. A zarándokok a hátukon vagy a nyakukban is viselték, hogy mások könnyebben felismerhessék őket zarándokként, és biztosítsák őket arról, hogy a helyes úton járnak.

    A camino kagylók még mindig nagyon népszerűek a zarándokok körében, és sokan szerte a világon továbbra is megvásárolják és megtartják őket kiegészítőként vagy szuvenírként.

    Befejezés...

    Nem meglepő, hogy a spanyol szimbólumok még mindig rendkívül népszerűek nemcsak Spanyolországban, hanem a világ más részein is. Bár sokkal több szimbólum létezik, mi csak a leggyakoribbakat tárgyaltuk, mindegyiknek megvan a maga egyedi története.

    Stephen Reese történész, aki szimbólumokra és mitológiára specializálódott. Számos könyvet írt a témában, munkáit a világ folyóirataiban és folyóirataiban publikálták. Stephen Londonban született és nőtt fel, és mindig is szerette a történelmet. Gyerekként órákat töltött az ősi szövegek áttekintésével és a régi romok feltárásával. Ez késztette arra, hogy történelmi kutatói pályára lépjen. Istvánt a szimbólumok és a mitológia iránti rajongása abból a meggyőződéséből fakad, hogy ezek jelentik az emberi kultúra alapját. Úgy véli, hogy ezen mítoszok és legendák megértésével jobban megérthetjük önmagunkat és világunkat.