20 Középkori uralkodók és az általuk gyakorolt hatalom

  • Ossza Meg Ezt
Stephen Reese

    A középkor valóban kemény időszak volt az élet számára. Ez a viharos időszak több évszázadon át tartott, az 5. századtól a 15. századig, és ez alatt az 1000 év alatt számos változás söpört végig az európai társadalmakon.

    A Nyugatrómai Birodalom bukása után a középkor népei számos átmenetet éltek át. Beléptek a felfedezések korába, pestisekkel és betegségekkel küzdöttek, új kultúrák és keleti hatások felé nyitottak, és szörnyű háborúkat vívtak.

    Tekintettel arra, hogy mennyi viharos esemény történt ebben a néhány évszázadban, valóban nehéz úgy írni a középkorról, hogy nem vesszük figyelembe a változásokat előidéző személyeket: királyokat, királynőket, pápákat, császárokat és császárnőket.

    Ebben a cikkben 20 olyan középkori szabályt nézünk meg, akik nagy hatalommal rendelkeztek és meghatározóak voltak a középkorban.

    Nagy Theodorik - Rein 511-től 526-ig

    Nagy Theodorik az ostrogótok királya volt, aki a 6. században uralkodott azon a területen, amelyet a mai Itália néven ismerünk. Ő volt a második barbár, aki az Atlanti-óceántól az Adriai-tengerig terjedő hatalmas területek felett uralkodott.

    Nagy Theodorik a Nyugatrómai Birodalom bukását követő időszakban élt, és ennek a hatalmas társadalmi átalakulásnak az eredményeivel kellett megbirkóznia. Terjeszkedő volt, és igyekezett átvenni az irányítást a Kelet-római Birodalom tartományai felett, tekintetét mindig Konstantinápolyra szegezve.

    Theodorik ravasz, imperialista gondolkodású politikus volt, és igyekezett nagy területeket találni az ostrogótok számára. Közismert volt arról, hogy ellenfeleit színpadias módon is meggyilkolta. Brutalitásáról a leghíresebb beszámoló az, amikor egy lakomán megölte egyik ellenfelét, Odoacert, és még néhány hűséges követőjét is lemészárolta.

    I. Chlodvig - Rein 481-től 509 körülig

    I. Klodvig a Meroving-dinasztia megalapítója és a frankok első királya volt. Klodvig egyesítette a frank törzseket egy uralom alatt, és olyan kormányzati rendszert hozott létre, amely a következő két évszázadban a Frank Királyságot uralta.

    Klodvig uralkodása 509-ben kezdődött és 527-ben ért véget. A mai Hollandia és Franciaország kiterjedt területein uralkodott. Uralkodása alatt megpróbált minél több területet bekebelezni az összeomlott Római Birodalomból.

    Klodvig hatalmas társadalmi változást okozott, amikor úgy döntött, hogy áttér a katolikus hitre, ami széles körű áttérési hullámot okozott a frank nép körében, és vallási egyesülésükhöz vezetett.

    I. Justinianus - Rein 527 és 565 között

    I. Justinianus, más néven Nagy Justinianus, a Bizánci Birodalom, közismert nevén a Kelet-római Birodalom vezetője volt. Ő vette át a Római Birodalom utolsó megmaradt részének irányítását, amely egykor nagy hegemónia volt, és amely a világ nagy részét uralta. Justinianus nagy ambíciója volt a Római Birodalom helyreállítása, és még az összeomlott nyugati birodalom néhány területét is sikerült visszaszereznie.birodalom.

    Mivel ügyes taktikus volt, Észak-Afrikáig terjeszkedett, meghódította az ostrogótokat, elfoglalta Dalmáciát, Szicíliát, sőt Rómát is. Terjeszkedése a Bizánci Birodalom nagy gazdasági felemelkedéséhez vezetett, de arról is ismert volt, hogy készséggel igázta le az uralma alá tartozó kisebb népeket.

    Jusztiniánusz újraírta a római jogot, amely még ma is a polgári jog alapjául szolgál számos mai európai társadalomban. Jusztiniánusz emellett megépítette a híres Hagia Szófiát, és az utolsó római császárként ismert, míg a keleti ortodox hívők számára kiérdemelte a Szent Császár .

    Wen császár a Sui dinasztia - Rein 581-604

    Wen császár olyan vezető volt, aki a 6. században maradandó nyomot hagyott Kína történelmében. Egyesítette az északi és a déli tartományokat, és Kína egész területén megszilárdította a han népesség hatalmát.

    A Wen-dinasztia arról volt ismert, hogy gyakran indított hadjáratokat az etnikai nomád kisebbségek Han-hatalom alá rendelésére, valamint nyelvi és kulturális átalakítására egy olyan folyamat során, amelyet szinicizálásnak neveztek.

    Wen császár megteremtette Kína nagy egyesítésének alapjait, amely évszázadokon át fog visszhangozni. Híres buddhista volt, és visszafordította a társadalmi hanyatlást. Bár dinasztiája nem tartott sokáig, Wen hosszú időszakot teremtett a jólét, a katonai hatalom és az élelmiszertermelés terén, amely Kínát az ázsiai világ központjává tette.

    Aszparuh Bulgáriából - Rein 681-től 701-ig

    Aszparuh a 7. században egyesítette a bolgárokat, és 681-ben megalapította az Első Bolgár Birodalmat. Őt tekintették Bulgária kánjának, és úgy döntött, hogy népével a Duna deltájában telepedik le.

    Aszparuhnak sikerült elég hatékonyan növelnie területeit, és szövetségeket kötnie más szláv törzsekkel. Birtokait kiterjesztette, sőt még a Bizánci Birodalomtól is ki mert szakítani néhány területet. Egy időben a Bizánci Birodalom még éves adót is fizetett a bolgároknak.

    Asparuhra mint hegemón vezetőre és a nemzet atyjára emlékeznek. Még egy hegycsúcsot is elneveztek róla az Antarktiszon.

    Wu Zhao - Rein 665 és 705 között

    Wu Zhao a 7. században, a Tang-dinasztia idején uralkodott Kínában. Ő volt az egyetlen női uralkodó a kínai történelemben, és 15 évig volt hatalmon. Wu Zhao kiterjesztette Kína határait, miközben olyan belső problémákkal foglalkozott, mint az udvari korrupció, és újjáélesztette a kultúrát és a gazdaságot.

    Kína császárnéjaként töltött ideje alatt országa egyre nagyobb hatalomra tett szert, és a világ egyik legnagyobb hatalmának számított.

    Miközben Wu Zhao nagy figyelmet fordított a belpolitikai kérdések megoldására, célul tűzte ki a kínai területi határok mélyebbre, Közép-Ázsiába való kiterjesztését, sőt, még a Koreai-félszigeten is háborút akart vívni. Az expanziós törekvések mellett az oktatásba és az irodalomba is igyekezett befektetni.

    Ivar a csont nélküli

    Ivar a csont nélküli egy viking vezér és egy félig legendás viking vezér volt. Tudjuk, hogy valóban létező személy volt, aki a 9. században élt, és a híres viking Ragnar Lothbrok fia volt. Nem sokat tudunk arról, hogy a "csont nélküli" pontosan mit jelent, de valószínű, hogy vagy teljesen mozgássérült volt, vagy nehézségei voltak a járás közben.

    Ivar ravasz stratégaként volt ismert, aki számos hasznos taktikát alkalmazott a csatában. 865-ben ő vezette a Nagy Pogány Hadsereget, hogy megszállja a brit szigeteken lévő hét királyságot, hogy bosszút álljon apja haláláért.

    Ivar élete a legenda és az igazság keveréke volt, így nehéz elválasztani az igazságot a fikciótól, de egy dolog világos - hatalmas vezető volt.

    Kaya Magan Cissé

    Kaya Magan Cissé a Soninke nép királya volt. Ő alapította a Cissé Tounkara dinasztiát a Ghánai Birodalomban.

    A középkori Ghánai Birodalom a mai Mali, Mauritánia és Szenegál területére terjedt ki, és az aranykereskedelemből profitált, amely stabilizálta a birodalmat, és bonyolult kereskedelmi hálózatokat indított el Marokkótól a Niger folyóig.

    Uralkodása alatt a Ghánai Birodalom olyan gazdaggá vált, hogy gyors városi fejlődést indított el, ami a dinasztiát minden más afrikai dinasztiánál befolyásosabbá és erősebbé tette.

    Genmei császárnő - Rein 707-től 715-ig

    Genmei császárnő középkori uralkodó volt, Japán 43. uralkodója. Mindössze nyolc évig uralkodott, és egyike volt azon kevés nőknek, akik a trónon ültek. Az ő uralkodása alatt fedezték fel a rezet Japánban, és a japánok ezt használták fel a fejlődésük és gazdaságuk beindítására. Genmei számos felkeléssel nézett szembe kormánya ellen, és úgy döntött, hogy átveszi hatalmi székhelyét Narában. Nem uralkodott sokáig ésehelyett úgy döntött, hogy lemond a lánya javára, aki örökölte a Krizantémtrónt. Lemondása után visszavonult a közéletből, és nem tért vissza.

    Athelstan - Rein 927 és 939 között

    Athelstan az angolszászok királya volt, aki 927 és 939 között uralkodott. Gyakran Anglia első királyaként emlegetik. Sok történész gyakran Athelstant a legnagyobb angolszász királynak nevezi.

    Athelstan úgy döntött, hogy központosítja a kormányzást, és jelentős királyi kontrollt szerzett minden felett, ami az országban történt. Létrehozott egy királyi tanácsot, amelynek feladata volt, hogy tanácsokat adjon neki, és gondoskodott arról, hogy mindig összehívja a társadalom vezető társadalmi személyiségeit, hogy meghitt találkozókat tartson, és konzultáljon velük az angliai életről. Így tette fontoslépéseket tett a hatalomra kerülése előtt erősen provinciális jellegű Anglia egyesítésére.

    A kortárs történészek szerint ezek a tanácskozások voltak a parlament legkorábbi formái, és Athelstant dicsérik, amiért támogatta a törvények kodifikációját, és az angolszászokat tette Észak-Európában az első olyan néppé, amelyik lejegyezte azokat. Athelstan nagy figyelmet fordított olyan kérdésekre, mint a háztartási lopás és a társadalmi rend, és keményen dolgozott azon, hogy megakadályozza a társadalmi összeomlás minden olyan formáját, amely veszélyeztethette volna az ő uralmát.királyság.

    Vörös Erik

    Vörös Erik viking vezér és felfedező volt. 986-ban ő volt az első nyugati ember, aki betette a lábát Grönland partjaira. Vörös Erik megpróbált Grönlandon letelepedni és izlandiakkal és norvégokkal benépesíteni, megosztva a szigetet, amit a helyi inuit népességgel.

    Erik jelentős mérföldkövet jelentett az európai felfedezésben, és kitolta az ismert világ határait. Bár települése nem tartott túl sokáig, maradandó hatást gyakorolt a viking felfedezések fejlődésére, és Grönland történelmében is maradandó nyomot hagyott.

    I. István - Rein 1000 vagy 1001-1038

    I. István volt a magyarok utolsó nagyfejedelme, aki 1001-ben lett a Magyar Királyság első királya. A mai Budapesttől nem messze fekvő városban született. István a kereszténységre való áttéréséig pogány volt.

    Elkezdett kolostorokat építeni, és kiterjesztette a katolikus egyház hatását Magyarországon. Még odáig is elment, hogy megbüntette azokat, akik nem tartották be a keresztény szokásokat és értékeket. Uralkodása alatt Magyarország békét és stabilitást élvezett, és Európa minden részéből érkező zarándokok és kereskedők kedvelt célpontjává vált.

    Ma a magyar nemzet atyjaként és legfontosabb államférfiaként tartják számon. A belső stabilitás elérésére való összpontosítása miatt a magyar történelem egyik legnagyobb béketeremtőjeként emlékeznek rá, és ma már szentként is tisztelik.

    II. urbán pápa - Pápaság 1088-1099

    Bár II. Urbán pápa önmagában nem volt király, a katolikus egyház vezetőjeként és a pápai államok uralkodójaként nagy hatalommal rendelkezett. Legfontosabb hozzájárulása az volt, hogy visszaszerezte a Szentföldet, a Jordán folyó körüli területeket és a Keleti Partot a térségben megtelepedett muszlimoktól.

    Urban pápa különösen a már évszázadok óta muszlim uralom alatt álló Jeruzsálem visszaszerzését tűzte ki célul. A Szentföldön élő keresztények védelmezőjeként próbálta feltüntetni magát. Urban keresztes hadjáratok sorozatát indította Jeruzsálembe, és felszólította a keresztényeket, hogy vegyenek részt egy fegyveres zarándoklaton Jeruzsálembe, és szabadítsák fel azt a muszlim uralkodók alól.

    Ezek a keresztes hadjáratok jelentős változást jelentettek az európai történelemben, mivel a keresztes lovagok végül elfoglalják Jeruzsálemet, sőt keresztes államot is létrehoznak. Mindezzel együtt II. Urbán az egyik legellentmondásosabb katolikus vezetőként maradt meg az emlékezetünkben, mivel keresztes hadjáratainak következményei évszázadokon át éreztették hatásukat.

    Stefan Nemanja - Rein 1166 - 1196

    A 12. század elején a szerb állam a Nemanjić-dinasztia alatt jött létre, Stefan Nemanja uralkodó vezetésével.

    Stefan Nemanja fontos szláv személyiség volt, aki elindította a szerb állam korai fejlődését, népszerűsítette a szerb nyelvet és kultúrát, és az államot az ortodox egyházhoz kötötte.

    Stefan Nemanja reformer volt, terjesztette az írástudást és fejlesztette ki az egyik legrégebbi balkáni államot. Őt tartják a szerb állam egyik atyjának, akit szentként ünnepelnek.

    II. Innocent pápa - pápaság 1130 és 1143 között

    II. Innocentus pápa 1143-ban bekövetkezett haláláig a pápai államok uralkodója és a katolikus egyház feje volt. Korai éveiben a katolikus országok feletti uralom megtartásával küzdött, és a híres pápai skizma miatt vált ismertté. Pápává választása hatalmas szakadást váltott ki a katolikus egyházban, mert fő ellenfele, II. Anakletus bíboros nem volt hajlandó pápának elismerni őt, és aa címet magának.

    A nagy skizma a katolikus egyház történetének talán egyik legdrámaibb eseménye volt, mert a történelemben először fordult elő, hogy két pápa is igényt tartott a hatalomra. II. Innocentus hosszú évekig küzdött azért, hogy az európai vezetők legitimitását és pápai címének elismerését megszerezze.

    A skizma csak II. Anakletosz halálával oldódott fel, akit ekkor antipápának nyilvánítottak, Innocentus pedig visszaszerezte legitimitását, és megerősítették tényleges pápaként.

    Dzsingisz kán - Rein 1206 és 1227 között

    Dzsingisz kán alkotta meg a nagy mongol birodalmat, amely egy időben a történelem legnagyobb birodalma volt a 13. században történt megalakulásától kezdve.

    Dzsingisz kán képes volt uralma alatt egyesíteni Északkelet-Ázsia nomád törzseit, és a mongolok egyetemes uralkodójának kiáltotta ki magát. Terjeszkedő vezér volt, és célul tűzte ki Eurázsia nagy részének meghódítását, egészen Lengyelországig és Egyiptomig. Rajtaütései legendássá váltak. Arról is ismert volt, hogy sok felesége és gyermeke volt.

    A mongol birodalom brutalitásáról szerzett hírnevet. Dzsingisz kán hódításai olyan mértékű pusztítást szabadítottak el, amire korábban nem volt példa. Hadjáratai tömeges pusztításhoz, éhínséghez vezettek egész Közép-Ázsiában és Európában.

    Dzsingisz kán polarizáló figura maradt. Míg egyesek felszabadítónak, mások zsarnoknak tartották.

    Sundiata Keita - Rein 1235 körül - 1255 körül

    Sundiata Keita herceg és a mandinka nép egyesítője, valamint a Mali birodalom egyik alapítója volt a 13. században. A Mali birodalom az egyik legnagyobb afrikai birodalom maradt a végső megszűnéséig.

    Sundiata Keitáról sokat tudunk a marokkói utazók írott forrásaiból, akik uralkodása idején és halála után érkeztek Maliba. Expanzív vezető volt, és számos más afrikai államot meghódított, és visszaszerezte a hanyatló ghánai birodalomtól a területeket. Eljutott egészen a mai Szenegál és Gambia területéig, és a térség számos királyát és vezetőjét legyőzte.

    Fokozott terjeszkedése ellenére Sundiata Keita nem mutatott autokratikus vonásokat, és nem volt abszolutista. A mali birodalom meglehetősen decentralizált állam volt, amelyet föderációként irányítottak, amelyben minden törzsnek megvolt az uralkodója és képviselői a kormányban.

    Még egy gyűlést is létrehoztak, hogy ellenőrizzék a hatalmát, és meggyőződjenek arról, hogy döntéseit és döntéseit a lakosság körében érvényesítik-e. Mindezek az összetevők a 14. század végéig virágoztatták a Mali birodalmat, amikor az elkezdett szétesni, miután néhány állam úgy döntött, hogy kinyilvánítja függetlenségét.

    III. Edward - Rein 1327-1377

    III. Edward angol király volt, aki évtizedekig tartó háborúskodást indított el Anglia és Franciaország között. Trónra kerülése alatt az Angol Királyságot jelentős katonai hatalommá alakította, és 55 éves uralkodása alatt intenzív időszakokat vezetett be a jog és a kormányzás fejlődésében, és megpróbálta kezelni az országot sújtó fekete halál maradványait.

    III. Edward 1337-ben a francia trón jogos örökösének nyilvánította magát, és ezzel a lépésével olyan összecsapások sorozatát váltotta ki, amely a 100 éves háború néven lesz ismert, és évtizedekig tartó harcokat okozott Anglia és Franciaország között. Bár lemondott a francia trónra való igényéről, mégis sikerült számos területet magának követelnie.

    Murad I - Rein 1362-1389

    I. Murád a 14. században élt oszmán uralkodó volt, aki nagy terjeszkedést irányított a Balkánon. Ő teremtette meg az uralmat Szerbia és Bulgária és más balkáni népek felett, és rendszeres adófizetésre kötelezte őket.

    I. Murád számos háborút és hódítást indított, és háborúkat vívott az albánok, magyarok, szerbek és bolgárok ellen, míg végül a koszovói csatában vereséget szenvedett. Úgy jellemezték, hogy szorosan kézben tartotta a szultánságot, és szinte megszállottan igyekezett az egész Balkánt ellenőrzése alá vonni.

    Pomerániai Erik - Rein 1446-tól 1459-ig

    Pomerániai Erik Norvégia, Dánia és Svédország királya volt, egy olyan terület, amelyet általában Kalmár Unió néven ismertek. Uralkodása alatt látnoki személyiségként ismerték, aki sok változást hozott a skandináv társadalmakba, azonban arról volt ismert, hogy rossz természete és szörnyű tárgyalási készségei voltak.

    Erik még Jeruzsálembe is elzarándokolt, és általában kerülte a konfliktusokat, de végül háborút indított Jütlandért, ami nagy csapást mért a gazdaságra. Minden hajónak, amely áthaladt a Balti-tengeren, bizonyos díjat kellett fizetnie, de politikája kezdett megbukni, amikor a svéd munkások úgy döntöttek, hogy fellázadnak ellene.

    Az unión belüli egység kezdett megbomlani, és kezdte elveszíteni legitimitását, ezért 1439-ben a dán és a svéd nemzeti tanácsok által szervezett puccsal leváltották.

    Befejezés

    Ez a mi listánk 20 nevezetes középkori királyról és államfőről. A fenti lista áttekintést ad néhány olyan sarkalatos alakról, akik több mint 1000 éven át mozgatták a bábukat a sakktáblán.

    Ezen uralkodók közül sokan maradandó nyomot hagytak társadalmukban és általában a világban. Néhányan közülük reformerek és fejlesztők voltak, míg mások expanzív zsarnokok. Állapotuktól függetlenül úgy tűnt, hogy mindannyian megpróbáltak túlélni a középkor nagy politikai játszmáiban.

    Stephen Reese történész, aki szimbólumokra és mitológiára specializálódott. Számos könyvet írt a témában, munkáit a világ folyóirataiban és folyóirataiban publikálták. Stephen Londonban született és nőtt fel, és mindig is szerette a történelmet. Gyerekként órákat töltött az ősi szövegek áttekintésével és a régi romok feltárásával. Ez késztette arra, hogy történelmi kutatói pályára lépjen. Istvánt a szimbólumok és a mitológia iránti rajongása abból a meggyőződéséből fakad, hogy ezek jelentik az emberi kultúra alapját. Úgy véli, hogy ezen mítoszok és legendák megértésével jobban megérthetjük önmagunkat és világunkat.