A világ minden táján különböző embercsoportok különböző hiteket vallanak. Így minden országnak vannak kiemelkedő szervezett vallásai, amelyek egymás mellett léteznek, és azt képviselik, amiben a lakosság többsége hisz, ha az isteni dolgokról van szó.

Japán sem különbözik ettől, és a japánok több vallási csoportot is vallanak. Elsősorban őshonos vallásuk van, Shintō , valamint a szekták Kereszténység , Buddhizmus és számos más vallás.

A japánok úgy vélik, hogy egyik vallás sem felsőbbrendű a másiknál, és hogy az egyes vallások nem ütköznek egymással. Ezért gyakori, hogy a Japán az emberek követni és végrehajtani rituálékat különböző Shintō istenségek , miközben egy buddhista szektához is tartozik. Így vallásaik gyakran összeérnek.

Manapság a japánok többsége nem túl intenzíven foglalkozik vallási meggyőződésével, és fokozatosan igyekeznek elkerülni a gyermekeik indoktrinálását. A többiek azonban hűségesek maradnak, és soha nem hagynák ki a napi rituálékat, amelyeket a háztartáson belül gyakorolnak.

Ha tehát szeretnél többet megtudni Japán vallásairól, akkor a legjobb helyen jársz, mert ebben a cikkben az alábbiakban felsoroljuk őket.

1. Shintōizmus

A shintō az őshonos japán vallás. Ez politeista, és a gyakorlói több istenséget imádnak, akiket általában kiemelkedő történelmi személyiségekről, tárgyakról, sőt, kínai és Hindu istenek .

A shintōizmus abból áll, hogy ezeket az istenségeket a szentélyeikben imádják, egyedi szertartásokat végeznek, és követik az egyes istenségeknek szentelt babonákat.

Míg a shintō szentélyek mindenhol megtalálhatók: a vidéki régióktól a városokig, néhány istenséget alapvetőbbnek tartanak ebben a hitrendszerben, és szentélyeik gyakrabban találhatók Japán szigetén.

A shintōnak számos rítusa van, amelyeket a japánok többsége bizonyos alkalmakkor végez, például amikor egy gyermek születik vagy amikor nagykorúvá válik. A shintō a 19. században valamikor államilag támogatott státusszal rendelkezett, de sajnos a második világháborút követő reformok után ezt elvesztette.

2. Buddhizmus

A buddhizmus Japánban a második leggyakrabban gyakorolt vallás, amelyet a Kr. u. 6. század közepén vezettek be. A 8. századra Japán nemzeti vallássá fogadta el, és ezt követően számos buddhista templomot emeltek.

A hagyományos buddhizmus mellett Japánban több buddhista szekta is létezett, mint például a Tendai és a Shingon. Ezek a 9. században keletkeztek, és az emberek Japán különböző régióiban átvették őket. Ezek a különböző szekták még mindig léteznek, és jelentős vallási befolyással bírnak Japán saját területein.

Napjainkban még olyan buddhista szekták is találhatók, amelyek a 13. században alakultak ki. Ezek olyan szerzetesek által végrehajtott reformok eredményeként léteznek, mint Shinran és Nichiren, akik létrehozták a Tiszta Föld buddhista szektát, illetve a Nichiren buddhizmust.

3. Kereszténység

Kereszténység az a vallás, amely Jézus Krisztust imádja. Nem Ázsiából származik, így minden olyan ország, amely ezt gyakorolja, valószínűleg misszionáriusok vagy gyarmatosítók hozták be, és ez alól Japán sem volt kivétel.

Ferences és jezsuita misszionáriusok voltak felelősek ennek az ábrahámi vallásnak a 16. században Japánban való elterjesztéséért. Bár a japánok eleinte elfogadták, a 17. században teljesen betiltották.

Ez idő alatt sok kereszténynek titokban kellett gyakorolnia a kereszténységet, amíg a Meidzsi-kormány a 19. században fel nem oldotta a tilalmat. Ezt követően a nyugati misszionáriusok újra meghonosították a kereszténységet, és templomokat alapítottak a kereszténység különböző ágai számára. A kereszténység azonban Japánban nem olyan hangsúlyos, mint más országokban.

4. Konfucianizmus

Konfucianizmus Konfuciusz tanításait követő kínai filozófia, amely szerint ha a társadalomnak harmóniában kell élnie, akkor arra kell összpontosítania, hogy követőit munkára és erkölcsiségük fejlesztésére tanítsa.

A kínaiak és a koreaiak hozták be a konfucianizmust Japánba a Kr. u. 6. században. Népszerűsége ellenére a konfucianizmus csak a 16. században, a Tokugawa-korszakban érte el az államvallási státuszt. Csak ekkor kezdett széles körben elfogadottá válni Japánban?

Mivel Japán nemrégiben politikai zavarok időszakát élte át, a Tokugawa család, amely nagyra becsülte a konfucianizmus tanításait, úgy döntött, hogy ezt a filozófiát vezeti be új államvallásként. Később, a 17. században a tudósok e filozófia egyes részeit más vallások tanításaival kombinálták, hogy segítsék a fegyelem és az erkölcs megteremtését.

Befejezés

Ahogy ebben a cikkben is láthattad, Japán A monoteista vallások nem olyan népszerűek, mint Nyugaton, és a japánok többféle hitet is gyakorolhatnak.

Számos templomuk fontos nevezetesség, így ha valaha is Japánba utazik, most már tudja, mire számíthat.