Az ókori Görögországban kilenc istennő volt, akiket a művészet és az irodalom minden fontos területének uralkodójának tekintettek. Ezeket a gyönyörű és intelligens istennőket Múzsáknak nevezték. Terpszichore volt a zene, az ének és a tánc múzsája, és valószínűleg ő volt a leghíresebb a Múzsák közül.

Ki volt Terpsichore?

Terpsichore szülei az ég olimpiai istenei voltak, Zeusz , és az emlékezet titaneitása, Mnemosyne A történet szerint Zeusz kilenc egymást követő éjszakán át feküdt együtt Mnemosynével, akinek kilenc lánya született tőle. Lányaik úgy váltak híressé, mint a Fiatalabb múzsák , az ihlet és a művészetek istennői. Terpszichore testvérei voltak: Kalliopé, Euterpe , Clio, Melpomene, Urania, Polyhymnia, Thalia és Erato.

Felnőve a Múzsák tanították a Apollo , a Nap és a zene istene, és az óceánida Eupheme dajkálta. Mindegyiküknek a művészetek és a tudományok egy-egy területét jelölték ki, és mindegyikük olyan nevet kapott, amely tükrözi a területét. Terpszichore területe a zene, az ének és a tánc volt, és a neve (más írásmóddal "Terpszikhore") azt jelenti: "öröm a táncban". A nevét melléknévként használják, terpsichorean , amikor a tánccal kapcsolatos dolgokat írja le.

Terpszichoré, akárcsak testvérei, gyönyörű volt, akárcsak a hangja és a zene, amit játszott. Rendkívül tehetséges zenész volt, aki különböző fuvolákon és hárfákon tudott játszani. Általában úgy ábrázolják, mint egy szép fiatal nőt, aki ül, egyik kezében plektrummal, a másikban lírával.

Terpsichore gyermekei

A mítoszok szerint Terpszichore-nak több gyermeke is született. Egyikük Biston volt, aki trák királlyá nőtte ki magát, apja pedig állítólag a következő volt Ares Pindar, egy thébai költő szerint Terpszichornak volt egy másik fia is, akit Linusnak hívtak, és aki a legendás zenészként volt híres. Egyes ókori források szerint azonban vagy Calliope vagy Urania aki Linust szült, és nem Terpsichore.

Egyes beszámolók szerint a zene múzsáját a zene anyjának is tekintik. Szirénák Egyes írók azonban azt állítják, hogy nem Terpsichore volt az, hanem Melpomene A szirének tengeri nimfák voltak, akik arról voltak híresek, hogy az arra járó hajósokat a vesztükbe csábították. Félig madarak, félig leányok voltak, akik anyjuk szépségét és tehetségét örökölték.

Terpszichore szerepe a görög mitológiában

Terpszichoré nem volt központi alakja a görög mitológiának, és soha nem szerepelt egyedül a mítoszokban. Amikor megjelent a mítoszokban, akkor mindig a többi múzsával együtt énekeltek és táncoltak.

A zene, az ének és a tánc védőszentjeként Terpszichoré szerepe a görög mitológiában az volt, hogy inspirálja és irányítsa a halandókat, hogy elsajátítsák az ő sajátos területéhez tartozó képességeket. Az ókori Görögországban a művészek imádkoztak és áldoztak Terpszichorénak és a többi múzsának, hogy részesüljenek a befolyásukból, amelynek révén művészetük igazi remekművekké válhatott.

Az Olümposz hegye volt az a hely, ahol a múzsák idejük nagy részét töltötték, szórakoztatva a görög panteon istenségeit. Ők elnököltek minden eseményen, beleértve a lakomákat, a házasságokat és még a temetéseket is. Azt mondták, hogy csodálatos énekük és táncuk felemeli mindenki lelkét és meggyógyítja a megtört szíveket. Terpszichor énekelt és táncolt a szíve teljében a nővéreivel, és előadásukról azt mondták, hogyigazán gyönyörű és öröm nézni.

Terpsichore és a szirének

Bár Terpszichoré kedves, jó természetű istennő volt, heves vérmérsékletű, és bárki, aki megalázta vagy veszélyeztette a helyzetét, biztos volt benne, hogy szörnyű következményekkel kell szembenéznie. A testvérei is ilyenek voltak, és amikor a szirének kihívták őket egy énekversenyre, megsértődtek és dühösek voltak.

A mítoszok szerint a múzsák (köztük Terpszichoré is) megnyerték a versenyt, és úgy büntették meg a sziréneket, hogy kitépték az összes madártollat, hogy koronát készítsenek maguknak. Elég meglepő, hogy Terpszichoré is részt vett ebben, tekintve, hogy a szirének állítólag a saját gyermekei voltak, de ez is mutatja, hogy nem volt olyan, akivel játszani lehetett.

Terpsichore társulásai

Terpszichore rendkívül népszerű múzsa, és számos nagy író írásaiban szerepel.

Az ókori görög költő, Hésziodosz azt állította, hogy találkozott Terpszichoréval és testvéreivel, akik meglátogatták őt, amikor a Helikon-hegyen legeltette a juhokat, ahol a halandók a múzsáknak hódoltak. A múzsák megajándékozták őt egy babérkoszorúval, amelyet a költői tekintély jelképének tartanak, és Hésziodosz ezt követően az egész első fejezetet a Theogónia Az orfikus himnuszokban és Diodorus Siculus műveiben is említést tesznek a terpszichore-ról.

A terpsichore név fokozatosan került be az általános angol nyelvbe "terpsichorean" melléknévként, ami azt jelenti, hogy "tánchoz kapcsolódó". 1501-ben használták először angolul a szót.

A tánc, az ének és a zene múzsáját festményeken és más művészeti alkotásokon is gyakran ábrázolják, és a filmiparban is népszerű téma. Az 1930-as évek óta számos filmben és animációs filmben szerepelt.

Röviden

Terpszichore ma is fontos alakja a tánc, az ének és a zene területének. Azt mondják, hogy Görögországban egyes művészek még ma is hozzá imádkoznak, hogy inspirációt és útmutatást kapjanak a művészetekben. Jelentősége a görög mitológiában rámutat arra, hogy az ókori görögök mennyire nagyra értékelték a zenét, mint a kifinomultság és a civilizáció szimbólumát.