A római mitológiában Minerva a bölcsesség szűz istennője volt, valamint számos más terület, többek között az orvostudomány, a stratégiai hadviselés és a stratégia istennője. Minerva neve a proto-olasz és proto-indoeurópai "meneswo" (jelentése: "meneswo") szavakból ered. a megértése vagy hírszerzés ) és "menos" (jelentése gondolat ).

Minerva volt egyenlő a Athéné görög istennő és a kapitóliumi triász három istenségének egyike volt Juno és Jupiter mellett. Valódi eredete azonban az etruszkok idejére nyúlik vissza, még a rómaiak előtt.

Minerva születése

Minerva a titánné Metis és a római panteon legfőbb istenének, Jupiternek a lánya volt. A mítosz szerint Jupiter megerőszakolta Metist, ezért a lány alakváltással próbált elmenekülni előle. Amikor azonban Jupiter megtudta, hogy Metis terhes, rájött, hogy nem hagyhatja elmenekülni, mert egy jóslat szerint egy napon saját fia fogja őt megdönteni, ahogyan ő is megdöntötte a sajátját.apa.

Jupiter attól tartott, hogy Metis fiúgyermeket vár, aki erősebb lesz nála, és átveszi az égbolt teljes uralmát. Hogy ezt megakadályozza, rászedte Metist, hogy alakváltoztassa át magát légyé, majd egészben lenyelte.

Metis azonban túlélte Jupiter testében, és hamarosan megszülte lányát, Minervát. Amíg még Jupiterben volt, Metis páncélt és fegyvereket kovácsolt lánya számára. Jupiternek nagy fájdalmai voltak a fejében folyamatosan zajló csengés és lüktetés miatt, ezért Vulkán, a tűz istene segítségét kérte. Vulkán egy kalapáccsal szétverte Jupiter fejét, hogy megpróbáljontávolítsa el azt, ami fájdalmat okozott neki, és ebből a sebből Minerva bújt elő. Teljesen felnőttként született, teljesen harci páncélba öltözve, kezében a fegyverekkel, amelyeket az anyja kovácsolt neki. Annak ellenére, hogy megpróbálták megakadályozni a születését, Minerva később Jupiter kedvenc gyermeke lett.

A történet egyes változataiban Metis Minerva születése után is Jupiter fejében maradt, és ő lett bölcsességének legfőbb forrása. Mindig ott volt, hogy tanácsot adjon neki, és ő minden szavára hallgatott.

Minerva ábrázolásai és szimbolikája

Minervát általában hosszú, gyapjúból készült tunikában, úgynevezett "chiton"-ban ábrázolják, amely az ókori Görögországban általánosan viselt egyenruha volt. A legtöbb szobor Minervát sisakban ábrázolja, egyik kezében lándzsával, a másikban pajzzsal, ami a háborút, mint egyik területét jelképezi.

Az olajág egy másik, az istennőhöz kapcsolódó szimbólum. Bár harcos volt, Minerva együtt érzett a legyőzöttekkel, és gyakran ábrázolják, amint olajágat nyújt nekik. Ő teremtette az olajfát is, így ez az istennő egyik kiemelkedő szimbóluma.

Miután Minerva kezdett egyenlőségjelet tenni Athénéval, a bagoly Ez az éjjeli madár, amelyet általában Minerva baglyának neveznek, az istennőnek a tudással és a bölcsességgel való kapcsolatát jelképezi. Az olajfa és a kígyó is hasonló szimbolikával rendelkezik, de a bagollyal ellentétben ezek ritkábban jelennek meg a róla készült ábrázolásokon.

Míg a legtöbb más istennőt elegáns szűzlányként ábrázolták, Minerve-t jellemzően magas, gyönyörű, izmos testalkatú és atletikus megjelenésű nőként ábrázolták.

Minerva szerepe a görög mitológiában

Bár Minerva a bölcsesség istennője volt, számos más területért is felelős volt, többek között a bátorságért, a civilizációért, az inspirációért, az igazságszolgáltatásért és a jogért, a matematikáért, a stratégiai hadviselésért, a kézművességért, az ügyességért, a stratégiáért, az erőért és a művészetekért is.

Minerva leginkább a harci stratégiában való jártasságáról volt ismert, és általában a híres hősök társaként ábrázolták. A hősies törekvések védőistennője is volt. Mindezen tartományai mellett a megfontolt önmérséklet, a jó tanács és a gyakorlati belátás istennője is lett.

Arachne és Minerva

Minerva és Arachne versengése egy népszerű mítosz, amelyben az istennő megjelenik. Arachne rendkívül képzett szövő volt, akit mind a halandók, mind az istenek tiszteltek. Mindig dicsérték kiváló munkájáért. Idővel azonban Arachne arrogáns lett, és bárkinek, aki meghallgatta, dicsekedni kezdett a képességeivel. Még odáig is elment, hogy kihívta Minervát egy szövőversenyre.

Minerva öregasszonynak álcázta magát, és megpróbálta figyelmeztetni a szövőnőt a kellemetlen viselkedésére, de Arachne nem hallgatott rá. Minerva felfedte valódi kilétét Arachne előtt, és elfogadta a kihívást.

Arachne gyönyörű szövetet szőtt, amely Europa történetét ábrázolta (egyesek szerint az összes isten hiányosságait). Olyan jól sikerült, hogy mindazok, akik látták, elhitték, hogy a képek valódiak. Minerva gyengébb volt Arachne-nál a szövés művészetében, és az általa szőtt szöveten az összes halandó képei voltak, akik elég ostobák voltak ahhoz, hogy kihívják az isteneket. Ez volt az utolsó figyelmeztetés Arachne-nak, hogy nem szabadkihívni az isteneket.

Amikor meglátta Arachne munkáit és az azokban ábrázolt témákat, Minerva megsértődött és felháborodott. Darabokra tépte Arachne ruháját, és Arachne annyira szégyellte magát a tettei miatt, hogy öngyilkos lett, felakasztotta magát.

Minerva ekkor megsajnálta Arachne-t, és visszahozta a halálból. Büntetésül azonban, amiért megsértett egy istennőt, Minerva nagy pókká változtatta Arachne-t. Arachne-nak egy hálóban kellett lógnia az örökkévalóságig, mert ez emlékeztette őt tetteire, és arra, hogy mennyire megsértette az isteneket.

Minerva és Aglauros

Ovidius Metamorphoses Aglaurosz athéni hercegnő történetét meséli el, aki megpróbált segíteni Merkúrnak, egy római istennek, hogy elcsábítsa húgát, Hersét. Minerva megtudta, hogy Aglaurosz mit próbált tenni, és dühös lett rá. Invidia, az irigység istennőjének segítségét kérte, aki Aglauroszt annyira irigyelte mások szerencséjére, hogy kővé változott. Ennek eredményeként Merkúr kísérlete, hogy elcsábítsa Hersét, sikertelen volt.

Medúza és Minerva

Az egyik leghíresebb mítoszban, amelyben Minerva szerepel, a görög mitológia egy másik, széles körben ismert lénye is szerepel. Medúza Ennek a történetnek számos változata létezik, de a legnépszerűbb a következő.

Medúza egykor nagy szépségű nő volt, ami Minervát rendkívül féltékennyé tette. Minerva felfedezte Medúzát és Neptunuszt ( Poseidon ) csókolóztak a templomában, és ő feldühödött a tiszteletlen viselkedésük miatt. A történet legtöbb változatában Neptunusz megerőszakolta Medúzát Minerva templomában, és Medúza nem volt hibás. Féltékenysége és haragja miatt azonban Minerva mégis megátkozta őt.

Minerva átka Medúza szörnyeteggé változtatta, akinek sziszegő kígyók voltak a haja helyén. Medúza messze földön ismert lett, mint a félelmetes szörnyeteg, akinek tekintete kővé változtatott minden élőlényt, akire ránézett.

Medúza elszigeteltségben és gyászban élt, amíg a hős Perseus Minerva tanácsára Perseus meg tudta ölni Medúzát. Levágott fejét elvitte Minervához, aki azt az Aegisére helyezte, és védelmet nyújtott neki, amikor csatába indult.

Minerva és Pegazus

Amikor Perszeusz lefejezte Medúszát, a véréből a földre hullott, és abból Pegazus, egy mitikus szárnyas ló nőtt ki. Medúsza elkapta Pegazust, és megszelídítette a lovat, mielőtt a múzsáknak ajándékozta volna. Az ókori források szerint a Hippokréné-kutat Pegazus patájának rúgása hozta létre.

Később Minerva segített a nagy görög hős Bellerophon hogy harcoljon a kiméra ellen azzal, hogy odaadta neki Pegazus arany kantárját. Csak amikor a ló meglátta Bellerophónt a kantárral a kezében, engedte felszállni, és együtt legyőzték a kimérát.

Minerva és Herkules

Minerva egy mítoszban is feltűnt a hős Herkules mellett. Állítólag ő segített Herkulesnek megölni a hidrát, egy többfejű szörnyeteget. Minerva volt az, aki odaadta Herkulesnek az arany kardot, amellyel megölte a szörnyeteget.

A fuvola feltalálása

Egyes források szerint Minerva volt az, aki feltalálta a fuvolát úgy, hogy lyukakat készített egy darab bokorfába. Imádta a zenét, amit ezzel készített, de zavarba jött, amikor meglátta a tükörképét a vízben, és észrevette, hogy mennyire felpuffad az arca, amikor játszik rajta.

Minerva haragudott Vénuszra és Junóra is, amiért kigúnyolták, ahogyan kinézett, amikor a hangszeren játszott, ezért eldobta azt. Mielőtt ezt megtette volna, átkot helyezett a fuvolára, hogy bárki, aki felveszi, halálra legyen ítélve.

Minerva segít Odüsszeusznak

Hyginus szerint Minerva szimpátiát érzett a hős iránt. Odüsszeusz aki kétségbeesetten próbálta visszahozni feleségét a halálból. Odüsszeusznak úgy segített, hogy többször is megváltoztatta a külsejét, hogy megvédje a hőst.

Minerva imádata

Minerva-t széles körben tisztelték Rómában, Jupiter és Juno mellett, mint a Szent Jupiter és a Szent Jupiter tiszteletének részeként. Capitoliumi triász , három istenség, akik központi szerepet töltöttek be a római vallásban. Ő volt a három szűz istennő egyike, a következővel együtt Diana és Vesta .

Minerva számos szerepet és címet töltött be, többek között:

• Minerva Achaea - Lucera istennője Apuliában
• Minerva Medica - az orvostudomány és az orvosok istennője
• Minerva Armipotens - a hadviselés és stratégia istennője

Minerva imádata nemcsak a Római Birodalomban, hanem Itália többi részén és Európa számos más részén is elterjedt. Számos templomot szenteltek az istennő imádatának, az egyik legjelentősebb a Capitolium-hegyen épült "Minerva Medica temploma" volt. A rómaiak az istennőnek szentelt fesztivált a Quinquatria napon tartották. Ez egy ötnapos fesztivál volt, amelyet amárcius 19. és 23. között, közvetlenül március idusa után.

Idővel Minerva imádata hanyatlani kezdett. Minerva továbbra is fontos istensége a római panteonnak, és mint a bölcsesség védőistennője, gyakran szerepel az oktatási intézményekben.

Tények Minerva istennőről

Minerva számos területhez kötődött: hatalmas istennő volt, és irányította a harci stratégiát, a költészetet, az orvostudományt, a bölcsességet, a kereskedelmet, a kézművességet és a szövést, hogy csak néhányat említsünk.

Minerva már a rómaiak előtti időkben is létezett etruszk istenségként. Amikor a görög mítoszokat romanizálták, Minerva Athénéval társult.

Minerva szülei Jupiter és Metis.

Minerva szimbólumai közé tartozik a bagoly, az olajfa, a Parthenon, a lándzsa, a pókok és az orsó.

Röviden

A bölcsesség istennőjét ábrázoló szobrok ma már világszerte gyakran megtalálhatók könyvtárakban és iskolákban. Bár már több ezer év telt el azóta, hogy a rómaiak imádták Minervát, sokan továbbra is a bölcsesség szimbólumaként tisztelik.