Az ókori Mezopotámiát gyakran nevezik a modern emberi civilizáció bölcsőjének, mivel itt alakultak ki összetett városi központok, és itt találták fel az olyan rendkívül jelentős találmányokat, mint a kerék, a törvény és az írás. A régió gazdag fennsíkjain, a napfényben sütött, nyüzsgő téglavárosokban az asszírok, akkádok, sumérok és babiloniak tették meg a legjelentősebb lépéseket a haladás és a fejlődés irányába.Ebben a cikkben Mezopotámia néhány olyan találmányát és felfedezését vesszük sorra, amelyek megváltoztatták a világot.

Matematika

Mezopotámia népeinek tulajdonítják a matematika feltalálását, amely 5000 évvel ezelőttre tehető. A matematika akkor vált rendkívül hasznossá a mezopotámiaiak számára, amikor elkezdtek kereskedni más népekkel.

A kereskedelemhez szükség volt arra, hogy ki tudják számolni és mérni, hogy kinek mennyi pénze van, és hogy ki mennyi terméket ad el. Itt jött a matematika a képbe, és a sumérokról úgy tartják, hogy az emberiség történetében az első emberek voltak, akik kifejlesztették a számolás és a számolás fogalmát. Kezdetben inkább az ujjaikon és az ujjpercükön számoltak, és idővel kifejlesztettek egy rendszertami megkönnyítené a dolgot.

A matematika fejlődése nem állt meg a számolással. A babiloniak találták fel a nulla fogalmát, és bár az ókorban az emberek értették a "semmi" fogalmát, a babiloniak voltak az elsők, akik ezt számszerűen is kifejezték.

Mezőgazdaság és öntözés

Az ókori Mezopotámia első népei földművesek voltak, akik felfedezték, hogy az évszakok változásait a saját hasznukra tudják fordítani, és különböző növényfajtákat termesztenek. A búzától kezdve az árpán át az uborkáig és a különféle gyümölcsökig és zöldségekig mindent termesztettek. Aprólékosan karbantartották öntözőrendszereiket, és nekik tulajdonítják a kőecske feltalálását, amelycsatornákat ástak és megmunkálták a földet.

A Tigris és az Eufrátesz rendszeres vízhozama megkönnyítette a mezopotámiaiak számára, hogy tökéletesítsék a földművelés mesterségét. Viszonylag könnyen tudták szabályozni az áradásokat és a folyókból származó víz áramlását a földjeikre irányítani.

Ez azonban nem jelentette azt, hogy a gazdálkodók korlátlan mennyiségű víz A vízhasználatot ellenőrizték, és minden gazdálkodónak engedélyeztek egy bizonyos mennyiségű vizet, amelyet a saját földjére vezethetett a főcsatornákból.

Írás

A sumérok az első népek között voltak, amelyek saját írásrendszert fejlesztettek ki. Írásukat ékírásnak nevezik (logoszilabikus írás), amelyet valószínűleg üzleti ügyek lejegyzésére hoztak létre.

Az ékírás elsajátítása nem volt könnyű, mivel több mint 12 évbe is beletelt, amíg valaki minden szimbólumot megjegyzett.

A sumérok nádból készült tollal írtak nedves agyagtáblákra. Ezekre a táblákra általában azt írták fel, hogy mennyi gabonájuk van, és mennyi más terméket sikerült eladniuk vagy előállítaniuk.

A kerámia tömeggyártása

Bár az emberek már jóval a mezopotámiaiak előtt is készítettek kerámiát, a sumérok voltak azok, akik ezt a gyakorlatot a következő szintre emelték. Ők voltak az elsők, akik i. e. 4000-ben megalkották a fonókereket, más néven a "fazekaskereket", ami a civilizációs fejlődés egyik legnagyobb fordulatát jelentette.

A fonókerék lehetővé tette a kerámia tömeges előállítását, ami a fazekasságot mindenki számára könnyen hozzáférhetővé tette. Rendkívül népszerűvé vált a mezopotámiaiak körében, akik különböző kerámiatárgyakat használtak ételeik és italaik tárolására és kereskedelmére.

Városok

A mezopotámiai civilizációt a történészek gyakran a világ első civilizációjaként jelölik meg, így nem meglepő, hogy Mezopotámia volt az a hely, ahol a városi települések virágzásnak indultak.

A történelemben először a mezopotámiaiak kezdtek el városokat építeni (i. e. 5000 körül), más találmányok, többek között a mezőgazdaság, az öntözés, a fazekasság és a tégla felhasználásával. Miután az emberek elegendő élelemmel rendelkeztek az önfenntartáshoz, képesek voltak tartósan letelepedni egy helyen, és idővel egyre többen csatlakoztak hozzájuk, létrehozva a világ első városait.

Mezopotámia legrégebbi ismert városa állítólag Eridu volt, egy nagy város, amely Ur államtól mintegy 12 km-re délnyugatra feküdt. Eridu épületei napon szárított vályogtéglából készültek, és egymásra épültek.

Vitorlások

Mivel a mezopotámiai civilizáció a két folyó, a Tigris és az Eufrátesz között fejlődött ki, természetes volt, hogy a mezopotámiaiak jártasak voltak a halászatban és a hajózásban.

Ők fejlesztették ki elsőként a vitorlásokat (i. e. 1300-ban), amelyekre a kereskedelemhez és az utazáshoz volt szükségük. Ezeket a vitorlásokat a folyókon való hajózáshoz használták, és a folyón szállították az élelmet és más tárgyakat. A vitorlások a mély folyók és tavak közepén a halászathoz is hasznosak voltak.

A mezopotámiaiak készítették a világ legelső vitorláshajóit fából és vastag nádszálakból, más néven papirusz A csónakok nagyon primitívnek tűntek, és nagy négyzet vagy téglalap alakúak voltak.

Irodalom

A Gilgames eposz vízözön táblája akkád nyelven

Bár az ékírásos írást először a sumérok találták fel, hogy nyomon kövessék üzleti ügyeiket, az irodalom néhány legjobban tanulmányozott darabját is ők írták le.

A Gilgames eposz a mezopotámiaiak által írt egyik legkorábbi irodalmi alkotás. A költemény a mezopotámiai Uruk városának félig mitikus királya, Gilgames király izgalmas kalandjainak számos fordulatát követi nyomon. Az ókori sumér táblák tartalmaznak információkat Gilgames bátorságáról, ahogyan hatalmas vadállatokkal küzdött és ellenségeit legyőzte.

A Gilgames-eposz az irodalom fejlődését is az egyik legalapvetőbb témával nyitja meg: a halálhoz való viszony és a halhatatlanság keresése.

Bár a történetnek nem minden része maradt fenn a táblákon, a Gilgames-eposznak még évezredekkel azután is sikerül új közönségre találnia, hogy nedves agyagtáblákra írták.

Adminisztráció és számvitel

A számvitelt először az ókori Mezopotámiában fejlesztették ki mintegy 7000 évvel ezelőtt, és kezdetleges formában végezték.

Mint már említettük, az ókori kereskedők számára kiemelkedően fontos volt, hogy nyomon kövessék, mit termeltek és mit adtak el, így a birtokok feljegyzése és a kezdetleges könyvelés agyagtáblákon történő elvégzése az évszázadok során normává vált. A vevők vagy szállítók nevét és mennyiségét is feljegyezték, és nyomon követték adósságaikat.

Az adminisztráció és a könyvelés e korai formái lehetővé tették a mezopotámiaiak számára a szerződések és az adózás fokozatos kialakítását.

Asztrológia

Az asztrológia az ókori Mezopotámiában alakult ki az i. e. 2. évezredben, ahol az emberek úgy hitték, hogy a csillagok állása és a sors között különleges kapcsolat van. Azt is hitték, hogy minden esemény, amely az életükben történt, valamilyen módon a csillagok állásának tulajdonítható az égbolton.

Ezért a sumérok megpróbálták megtalálni a módját annak, hogy tanulmányozzák, mi létezik a Földön túl, és úgy döntöttek, hogy a csillagokat különböző csillagképekbe csoportosítják. Így jött létre az Oroszlán, a Bak, a Skorpió és sok más csillagkép, amelyeket a babilóniaiak és a görögök asztrológiai célokra használtak.

A sumérok és a babilóniaiak is használták a csillagászatot, hogy eldöntsék, mikor a legjobb betakarítani a termést, és hogy nyomon kövessék az évszakok változását.

A kerék

A kereket Mezopotámiában találták fel az i. e. 4. században, és bár egyszerű alkotás volt, mégis az egyik legalapvetőbb felfedezésnek bizonyult, amely megváltoztatta a világot. Eredetileg a fazekasok használták agyagból és sárból edények készítésére, majd szekereken kezdték használni, ami nagyban megkönnyítette a tárgyak szállítását.

A mezopotámiaiaknak szükségük volt arra, hogy a nehéz élelmiszer- és faárut könnyen szállítsák, ezért fazekas kerekekhez hasonló tömör fakorongokat készítettek, amelyek középpontjába forgó tengelyeket helyeztek.

Ez a találmány jelentős előrelépésekhez vezetett a közlekedés, valamint a mezőgazdaság gépesítéséhez. A mezopotámiaiak életét nagyban megkönnyítette, mivel hatékonyabban tudtak tárgyakat szállítani anélkül, hogy annyi kézi munkát kellett volna befektetniük.

Kohászat

A mezopotámiaiak kiválóan értettek a fémmegmunkáláshoz, és ismertek arról, hogy különböző fémércekből különböző tárgyakat készítettek. Először olyan fémeket használtak, mint a bronz, a réz és az arany, később pedig elkezdték a vasat is használni.

A legkorábbi fémtárgyak, amelyeket készítettek, gyöngyök és szerszámok voltak, például tűk és szögek. Azt is felfedezték, hogyan lehet különböző fémekből edényeket, fegyvereket és ékszereket készíteni. A fémet rendszeresen használták díszítésre és az első érmék készítésére.

A mezopotámiai fémművesek évszázadok alatt tökéletesítették mesterségüket, és a fém iránti igényük exponenciálisan megnőtt, olyannyira, hogy távoli országokból kellett fémérceket importálniuk.

Sör

A mezopotámiaiaknak tulajdonítják a sör több mint 7000 évvel ezelőtti feltalálását. A sört nők készítették, akik gabonaféléket kevertek össze gyógynövényekkel és vízzel, majd a keveréket megfőzték. Később bipparból (árpa) kezdtek sört készíteni. Sűrű, kása-szerű állagú ital volt.

A sörfogyasztás első bizonyítéka egy 6000 éves tábláról származik, amelyen hosszú szívószálakkal ivó emberek láthatók.

A sör a társasági élet kedvelt italává vált, és idővel a mezopotámiaiak elkezdték fejleszteni a sörgyártás képességeit. Különböző sörtípusokat is kezdtek készíteni, mint például édes sört, sötét sört és vörös sört. A leggyakoribb sörtípus búzából készült, és időnként datolyaszirupot és más ízesítőket is kevertek hozzá.

Kodifikált jog

A mezopotámiaiak a történelem legrégebbi ismert törvénykönyvének kidolgozásáról ismertek. Valamikor i. e. 2100-ban dolgozták ki, és sumér nyelven írták agyagtáblákra.

A sumérok polgári törvénykönyve 40 különböző paragrafusból állt, amelyek mintegy 57 különböző szabályt tartalmaztak. Ez volt az első alkalom, hogy a büntetéseket leírták, hogy mindenki láthassa bizonyos bűncselekmények következményeit. Aki nemi erőszakot, gyilkosságot, házasságtörést és különböző más bűncselekményeket követett el, azt szigorúan megbüntették.

Az első törvények kodifikációja lehetővé tette az ókori mezopotámiaiak számára a törvény és a rend fogalmának megteremtését, ami hosszú távú belső békét biztosított.

Téglák

A mezopotámiaiak voltak az elsők, akik már i. e. 3800-ban tömegesen gyártottak téglát. Vályogtéglákat készítettek, amelyeket otthonok, paloták, templomok és városfalak építésére használtak. A vályogot dekoratív formákba préselték, majd a napon száradni hagyták. Ezután a téglákat vakolattal vonták be, hogy időjárásállóvá tegyék őket.

A téglák egységes formája lehetővé tette, hogy magasabb és tartósabb kőházakat és templomokat építsenek, ezért gyorsan népszerűvé váltak. A téglák használata gyorsan elterjedt a világ más részein is.

A vályogtéglákat ma is gyakran használják a Közel-Keleten az építkezésekhez, és az elkészítésük technikája nagyjából ugyanaz maradt, mióta a mezopotámiaiak megalkották az első téglákat.

Pénznem

A fizetőeszközt először Mezopotámiában fejlesztették ki közel 5000 évvel ezelőtt. A legkorábbi ismert fizetőeszköz a mezopotámiai sékel volt, amely körülbelül egy uncia ezüst 1/3-ának felelt meg. Az emberek egy hónapig dolgoztak, hogy egyetlen sékelt keressenek. A sékel kifejlesztése előtt Mezopotámiában az árpa volt a fizetőeszköz.

Társasjátékok

A mezopotámiaiak nagyon szerették a társasjátékokat, és nekik tulajdonítják az első olyan társasjátékok létrehozását, amelyeket ma már világszerte játszanak, beleértve a backgammont és a dámát.

2004-ben Iránban, Shahr-e Sukhtehben, egy ősi városban találtak egy backgammonhoz hasonló játéktáblát, amely i. e. 3000-ből származik, és úgy gondolják, hogy ez az egyik legrégebbi backgammon-tábla, amelyet valaha találtak.

A dámajátékot a feltételezések szerint a Dél-Mezopotámiában található Ur városában találták fel, és Kr.e. 3000-re nyúlik vissza. Az évek során fejlődött és más országokba is eljutott. Ma a dámajáték, másnéven Sorsolás , az egyik legnépszerűbb társasjáték a nyugati világban.

Szekerek

A mezopotámiaiaknak meg kellett tartaniuk a földjüket, és ehhez fejlett fegyverzetre volt szükségük. Feltalálták az első kétkerekű szekeret, amely a hadviselés egyik legnagyobb találmányának bizonyult.

Bizonyítékok vannak arra, hogy a sumérok már i. e. 3000-ben gyakorolták a szekérhajtást. A szekerek nem voltak gyakoriak Mezopotámiában, mivel azokat leginkább szertartási célokra vagy a háborúban használták.

Gyapjú- és textilgyárak

A gyapjú volt a legelterjedtebb szövet, amelyet a mezopotámiaiak használtak i. e. 3000 és i. e. 300 között. Gyakran szőtték vagy púpozták kecskeszőrrel együtt, és ebből készítettek különféle ruhadarabokat a cipőtől a köpenyig.

A textilgyárak feltalálása mellett a sumérok voltak az elsők, akik a gyapjúból ipari méretekben ruhát készítettek. Egyes források szerint templomaikat nagy textilgyárakká alakították át, és ez a modern gyártó vállalatok legkorábbi elődjét jelenti.

Szappan

Az első szappant az ókori mezopotámiaiak készítették valahol i. e. 2800-ban. Ők kezdetben olívaolaj és állati zsírok vízzel és fahamuval való összekeverésével készítették a szappan előfutárát.

Az emberek megértették, hogy a zsír fokozza a lúg teljesítményét, és elkezdték ezeket a szappanoldatokat készíteni. Később elkezdtek szilárd szappant készíteni.

A bronzkorban a mezopotámiaiak különböző gyantákat, növényi olajokat, növényi hamut és állati zsírt kezdtek el különböző gyógynövényekkel keverni, hogy illatos szappanokat készítsenek.

Az idő fogalma

A mezopotámiaiak voltak az elsők, akik kifejlesztették az idő fogalmát. Az időegységek 60 részre osztásával kezdték, ami ahhoz vezetett, hogy egy percben 60 másodperc, egy órában pedig 60 perc van. Azért választották az idő 60 egységre való felosztását, mert az könnyen osztható volt 6-tal, amit hagyományosan a számítás és a mérés alapjául használtak.

A babilóniaiaknak köszönhetjük ezeket a fejleményeket, mivel az időszámítást a csillagászati számításokra alapozták, amelyeket a suméroktól örököltek.

Befejezés

A mezopotámiai civilizáció valóban elindította az emberiség történetének néhány legfontosabb fejlesztését. A legtöbb találmányukat és felfedezésüket a későbbi civilizációk átvették, és idővel egyre fejlettebbé váltak. A civilizáció történetét ez a sok egyszerű, de fontos találmány fémjelzi, amelyek megváltoztatták a világot.