A munka ünnepének története

  • Ossza Meg Ezt
Stephen Reese

    A Labor Day egy szövetségi ünnep, amelyet az amerikai munkásmozgalmak hozzájárulásának és eredményeinek ünneplésére szenteltek. Az Egyesült Államokban ezt a napot hagyományosan szeptember első hétfőjén tartják.

    A munka ünnepének története tele van hosszú, költséges csatákkal, amelyeket évtizedek alatt nyertek meg. A munka ünnepének megünneplése általában felvonulásokat, grillezéseket és tűzijátékokat foglal magában.

    Amerikai munkások a 19. században

    Ahhoz, hogy megértsük ennek az ünnepnek a jelentőségét, először is egy rövid pillantást kell vetnünk a múltba, hogy emlékezzünk, milyen nehézségekkel kellett szembenézniük az amerikai munkásoknak az ipari forradalom idején.

    A 18. század utolsó évtizedeiben az amerikai gazdaságban az ipari technológiák egyre szélesebb körű alkalmazása miatt változás kezdődött. Addig az Egyesült Államokban a termelés főként a szakképzett kézművesek munkájától függött. A gépek és gyárak megjelenésével azonban a munkásosztály nagy részét a szakképzetlen munkások kezdték alkotni.

    Ez a változás számos jelentős következménnyel járt. Egyrészt a termékek előállításának lehetősége lehetővé tette a kapitalisták és a befektetők számára, hogy viszonylag rövid idő alatt nagy nyereségre tegyenek szert. Másrészt azonban a gyári munkások a legkeményebb körülmények között dolgoztak.

    Abban az időben az emberek olyan helyeken dolgoztak, ahol nem jutottak friss levegőhöz vagy higiéniai létesítményekhez, ami mindennapos dolog volt. Ugyanakkor a legtöbb amerikai átlagosan napi 12 órát dolgozott, heti hét napon át, olyan bérért, amely alig tette lehetővé, hogy fedezze az alapvető megélhetés költségeit.

    Már hatéves gyerekek is dolgoztak a gyárakban, mivel az Egyesült Államokban a polgárháború utáni időszakban széles körben elterjedt szegénység jellemezte a gyárakat. Függetlenül attól, hogy a gyerekek ugyanolyan kemény munkakörülmények között dolgoztak, mint idősebb társaik, a felnőttek bérének csak töredékét kapták.

    Ez a helyzet egészen a 19. század végéig fennállt. Ez idő tájt több kollektív szervezet, az úgynevezett szakszervezetek vállalták fel az amerikai munkások érdekeinek védelmét.

    Miért küzdöttek a szakszervezetek?

    A szakszervezetek azért harcoltak, hogy megállítsák a munkások kizsákmányolását, és minimális garanciákat biztosítsanak számukra, többek között jobb béreket, ésszerű munkaidőt és biztonságosabb munkakörülményeket.

    Ezek az egyesületek szintén a gyermekmunka felszámolására törekedtek, ami sok amerikai gyermek életét sodorta veszélybe.

    A szakszervezetek által követelt kompenzációk között szerepeltek a sérült munkavállalóknak járó nyugdíjak is. Érdemes megjegyezni, hogy néhány olyan juttatás, amelyet ma már természetesnek veszünk, mint például az éves szabadság vagy az egészségügyi ellátás, e kollektív szervezetek által vívott csaták eredménye.

    Ha az üzlettulajdonosok nem teljesítették a szakszervezetek által támasztott követelések legalább egy részét, ezek a szövetségek sztrájkra kényszerítették a munkásokat, ami nagy profitveszteséget okozhatott. A tiltakozások egy másik gyakori eszköz voltak, amelyet a szakszervezetek arra használtak, hogy rákényszerítsék a tőkéseket, hogy jobb munkakörülményeket biztosítsanak az alsóbb rétegeknek.

    Mikor ünnepelték először a munka ünnepét?

    A munka napját először 1882. szeptember 5-én ünnepelték New Yorkban. Ezen a napon munkások százai gyűltek össze családjukkal a Union Square-en, hogy egy napot töltsenek a parkban. A szakszervezetek is tüntetéseket szerveztek erre az alkalomra, hogy tisztességes béreket, kevesebb heti munkaórát és a gyermekmunka megszüntetését követeljék.

    A munka ünnepének gondolata az volt, hogy elismerjék az amerikai munkásosztály hozzájárulását és eredményeit. A szakszervezetek úgy vélték, hogy ennek legjobb módja, ha a függetlenség napja és a hálaadás napja közé félúton beiktatnak egy pihenőnapot. Így a munkásoknak nem kellene megszakítás nélkül júliustól novemberig dolgozniuk.

    Az évek során egyre több állam kezdte el megtartani ezt az ünnepet, és végül nemzeti ünneppé vált.

    Grover Cleveland elnök csak 1894. június 28-án nyilvánította szövetségi ünneppé a munka ünnepét. Ettől kezdve a munka ünnepét minden szeptember első hétfőjén kezdték ünnepelni. Kanadában ugyanezen a napon tartják.

    Szakszervezetek a 19. század végén, csak 1938-ban írta alá Franklin D. Roosevelt elnök a nyolcórás munkanap és az ötnapos munkahét bevezetéséről szóló törvényt. Ugyanez a törvény eltörölte a gyermekmunkát is.

    Haymarket téri zavargások és a nemzetközi munkásnap

    Míg a munkásosztály jogainak elismerése érdekében szervezett tüntetések közül sok az elejétől a végéig békés maradt, néhány esetben a rendőrség bevonásával erőszakos incidensekre került sor. A Haymarket téri zavargások során történtek figyelemre méltó példák erre.

    1886. május 4-én különböző iparágak munkásai gyűltek össze a Haymarket téren (Chicago), immár negyedik napja, hogy jobb munkakörülményekért tiltakozzanak, és megvitassák a munkások szakszervezetekbe szerveződésének szükségességét. A tüntetőket napközben békén hagyták, de sötétedés után nagy rendőri kontingensek jelentek meg, és hamarosan feszültség kezdett kialakulni akét csoport.

    Végül a rendőrök megpróbálták felszámolni a tüntetést, de közben valaki a tüntetők tömegéből bombát dobott rájuk, amelynek robbanása hét rendőr halálát okozta, mások pedig súlyosan megsérültek. A detonáció után a rendőrök válogatás nélkül lövöldözni kezdtek a tüntetőkre, sokakat megölve közülük.

    A bombát eldobó személy kiléte ismeretlen maradt, négy szakszervezeti vezetőt azonban felakasztottak a bűncselekményért. A munkások emlékére legalább 80 országban kezdték el május 1-jén ünnepelni a nemzetközi munkásnapot.

    Ki hozta létre a munka ünnepét?

    P.J. McGuire-t gyakran nevezik a munka ünnepének atyjának. Public Domain.

    Még mindig vita van arról, hogy ki hozta létre a munka ünnepét. Két, hasonló vezetéknévvel rendelkező férfit tartanak felelősnek e szövetségi ünnep megteremtéséért.

    Egyes történészek Matthew Maguire-t tartják a munka ünnepének első támogatójának. Maguire amellett, hogy gépész volt, a Központi Munkásegylet titkára is volt, annak az egyesületnek, amely az első munka ünnepi felvonulást szervezte.

    Más kutatók szerint azonban a munka ünnepének ötletét először Peter J. McGuire, egy New York-i ácsmester találta ki, aki társalapítója volt annak a munkásszervezetnek, amelyből végül az Amerikai Munkásszövetség lett.

    Függetlenül attól, hogy ki kezdeményezte az első munka ünnepét, mindkét férfi jelen volt az első munka ünnepén, még 1882-ben.

    Befejezés

    A munka ünnepe egy amerikai ünnep, amelyet az Egyesült Államokban a munkásmozgalmak eredményeinek elismerésére hoztak létre.

    A munka ünnepét először a New York-i szakszervezetek hirdették meg 1882-ben, és eredetileg nem hivatalos ünnepnek számított, mígnem 1894-ben szövetségi ünneppé nyilvánították.

    A minden szeptember első hétfőjén ünnepelt munka ünnepét az amerikaiak gyakran a nyári vakáció végével hozzák összefüggésbe.

    Stephen Reese történész, aki szimbólumokra és mitológiára specializálódott. Számos könyvet írt a témában, munkáit a világ folyóirataiban és folyóirataiban publikálták. Stephen Londonban született és nőtt fel, és mindig is szerette a történelmet. Gyerekként órákat töltött az ősi szövegek áttekintésével és a régi romok feltárásával. Ez késztette arra, hogy történelmi kutatói pályára lépjen. Istvánt a szimbólumok és a mitológia iránti rajongása abból a meggyőződéséből fakad, hogy ezek jelentik az emberi kultúra alapját. Úgy véli, hogy ezen mítoszok és legendák megértésével jobban megérthetjük önmagunkat és világunkat.