Egy galoppozó fekete csődör gyönyörű látvány, de nem, ha sötétedés után jársz Írországban. Az ír mitológia mitikus púca fekete lovai évszázadok óta rettegésben tartják Írország és más kelta etnikumok népét, de különösen a farmereket sújtják. Az egyik legnépszerűbb a kelta mitológia lényei , a pooka sokféleképpen inspirálta a modern kultúrát. Mi a rejtély e lények mögött, és hogyan keletkeztek?

Mi az a Púca?

Púca, régi ír nyelven, szó szerint így fordítható egy goblin . Ma már általában pookának írják. púcai Egy másik elmélet szerint a pooka neve a következő szóból származik. Poc Vagyis. he-goat írül.

Ezek a fenyegető lények általában fekete ló alakjában jelennek meg, és fáradhatatlanul járják a vidéket, embereket keresve, hogy megkínozzák őket. Ritkán jutottak el odáig, hogy megöljenek valakit, de állítólag sok anyagi kárt és bajt okoznak, valamint általában szerencsétlenséget okoznak.

Mit csinált a Pooka?

A legelterjedtebb mítosz a pookákról az, hogy éjszaka keresik az embereket, és megpróbálják becsapni a szerencsétleneket, hogy meglovagolják őket. A pookák szokásos áldozata egy részeg, aki nem ért haza elég hamar, egy gazda, akinek sötétedés után kellett valamilyen munkát végeznie a mezőn, vagy a gyerekek, akik nem értek haza vacsorára.

A pooka általában megpróbálja meggyőzni az illetőt, hogy felüljön rá, de néhány mítoszban a szörnyeteg egyszerűen a hátára dobja az illetőt, és futásnak ered. Ez az éjféli futás általában hajnalig tart, amikor a pooka visszaviszi az áldozatot oda, ahonnan elvitte, és ott hagyja kábultan és zavarodottan. Az áldozatot ritkán ölik meg, vagy akár fizikailag is bántják, de egy rémisztő.Egyes mítoszok szerint a lovast balszerencse is elátkozza.

Hogyan állítsuk meg a Pookát

Van néhány népszerű ellenintézkedés, amit az emberek a púpok ellen tettek, azon kívül, hogy egyszerűen megpróbáltak még sötétedés előtt hazaérni. A legelterjedtebb az volt, hogy "éles dolgokat", például sarkantyút viseltek, hogy megpróbálják megakadályozni, hogy az állat elrabolja őket, vagy legalábbis némi kontrollt gyakoroljanak fölötte lovaglás közben.

Seán Ó Cróinín történetében An Buachaill Bó agus an Púca , egy fiút elkap egy pooka, és sarkantyújával megszúrja az állatot. A pooka a földre dobja a fiatalt és elszalad. Néhány nappal később a pooka visszatér a fiúhoz, és a fiú azzal gúnyolja ki, hogy:

Gyere hozzám mondta, hogy fel tudjak mászni a hátadra.

Az éles dolgokat felvetted? mondta az állat.

Természetesen, mondta a fiú.

Akkor nem megyek a közelébe, mondta a pooka.

A Pooka részesedése

Egy másik gyakori módja a pooka elleni védekezésnek az volt, hogy a termés egy részét a szántóföld végén egy kupacban hagyták. Ezzel a pookát akarták megnyugtatni, hogy ne tapossa át a termést és a kerítéseket az illető farmján.

Ez a pooka megosztás különösen kötődik a Samhain fesztiválhoz és a Pooka naphoz - október 31. és november 1. Írországban. Ez a nap a kelta naptárban az év világos felének végét és a sötét félév kezdetét jelzi.

A Samhain fesztivál több napig tart, és különböző tevékenységeket foglal magában, de mivel ez az aratás végét is jelzi, a gazdák az utolsó termésből meghagyják a pooka részesedését.

Alakváltók és szélhámosok

A pookák azonban nem csak ijesztő lovak voltak, és nem véletlen, hogy a nevük lefordítva a következőképpen hangzik. goblin Ezek a lények valójában képzett alakváltók voltak, és képesek voltak átváltozni különböző más állatokká, például rókává, farkassá, nyúllá, macskává, hollóvá, kutyává, kecskévé, vagy ritkán még emberré is.

Azonban még akkor is, amikor emberré alakultak, nem tudtak konkrét emberré változni, és mindig rendelkeztek legalább néhány állatias vonással, mint például paták, farok, szőrös fülek és így tovább. Az egyik közös vonás szinte minden megtestesülésükben az volt, hogy a pookának fekete szőrzete, szőre és/vagy bőre volt.

A pooka-mítosz egyes változataiban azt mondják, hogy a lény át tudott változni kobolddá, néha egyenesen vámpíros vonásokkal. Egyes történetek arról szólnak, hogy a pooka emberekre vadászik, majd megöli és megeszi őket ebben a vámpíros kobold alakban.

A pookákat azonban általában inkább pajkos és pusztító, mint gyilkos lényeknek tartják, ezért a pookákról szóló meséket, amelyek szerint a pookák goblin alakban embereket ölnek, gyakran helytelennek tartják, mivel lehetséges, hogy a régi mesemondók és bárdok rossz nevet használtak a történeteikben.

A pookákat általában pajkos szélhámosoknak tekintik, még akkor is, ha emberi vagy goblin alakban vannak. A lények minden alakjukban tudtak beszélni, de emberi alakjukban különösen beszédesek voltak. A pooka jellemzően nem használta a beszéd erejét arra, hogy megátkozzon valakit, de megpróbálta becsapni a városból vagy a hátára venni.

A Pooka jóindulata

Nem minden pooka történet ábrázolja őket gonoszként. Egyes mesék szerint bizonyos pookák jóindulatúak is lehetnek. Egyesek még fehér pookákról is mesélnek, bár a szín nem 100%-ban kapcsolódik a pooka jelleméhez.

Fehér vagy fekete, ember vagy ló, a jó pookák ritkák voltak, de léteztek a kelta néphagyományban. Némelyikük közbelépett, hogy megakadályozzon egy balesetet, vagy megakadályozta, hogy az emberek egy másik rosszindulatú szellem vagy tündér csapdájába sétáljanak. Egyes mesék arról szólnak, hogy a jó pooka őrzőszellemként is védelmezett bizonyos falvakat vagy területeket.

Lady Wilde ír költőnő egyik történetében egy Padraig nevű farmer fia megérezte a közelben egy pooka rejtett jelenlétét, és a kabátját felajánlva szólította a lényt. A pooka egy fiatal bika alakjában jelent meg a fiú előtt, és azt mondta neki, hogy még aznap este jöjjön el a közeli malomba.

Bár ez pontosan az a fajta meghívás egy pookától, amit az embernek vissza kellene utasítania, a fiú megtette, és rájött, hogy a pooka elvégezte az összes munkát, hogy a kukoricát lisztes zsákokká őrölje. A pooka ezt éjszakáról éjszakára folytatta, Padraig pedig minden éjjel egy üres ládában rejtőzött el, és figyelte a pooka munkáját.

Végül Padraig úgy döntött, hogy hálából a pookának készít egy finom selyemből készült öltönyt. Az ajándék átvételekor azonban a pooka úgy döntött, hogy ideje elhagyni a malmot, és "egy kicsit világot látni". A pooka azonban már eleget dolgozott, Padraig családja pedig gazdag lett. Később, amikor a fiú felnőtt és férjhez ment, a pooka visszatért éstitokban nászajándékként egy aranypoharat hagyott hátra, amely egy varázslatos itallal volt töltve, amely garantálta a boldogságot.

Úgy tűnik, a történet tanulsága az, hogy ha az emberek jók a pookákhoz (felajánlják nekik a kabátjukat vagy ajándékot adnak nekik), akkor néhány pooka viszonozza a szívességet, ahelyett, hogy bármilyen rosszaságot okozna. Ez egy gyakori motívum más kelta, germán és északi lények esetében is, akik bár általában rosszindulatúak, de jóindulatúak lehetnek, ha kedvesen bánnak velük.

Mumus vagy húsvéti nyuszi?

Sok más népszerű mitológiai karaktert állítólag a pooka ihletett vagy abból származtatott. A mumus állítólag egy ilyen karakter, bár a különböző kultúrák a mumus különböző ihletőinek tartják a mumus változatát. Mindazonáltal a gyermekek éjszakai elrablásának motívuma minden bizonnyal a pookához igazodik.

Egy másik, meglepőbb kapcsolat a húsvéti nyuszival van. Mivel a nyuszik a ló után a nyuszik az egyik legnépszerűbb pukifajta, az ősi termékenységi szimbolika Nem igazán világos, hogy a húsvéti nyuszit a pooka nyuszis megtestesülése ihlette-e, vagy mindkettőt a nyuszi termékenységgel való társítása ihlette. Mindenesetre vannak bizonyos pooka-legendák, amelyekben a jóindulatú nyuszipookák tojásokat és ajándékokat szállítanak az embereknek.

A Pooka az irodalomban - Shakespeare és más klasszikusok

Puck (1789) Joshua Reynolds. Közkincs.

A Pookák az ókori, középkori és klasszikus brit és ír irodalomban is nagy számban szerepelnek. Az egyik ilyen példa Puck karaktere Shakespeare Szentivánéji álom A darabban Puck egy szélhámos szellem, aki a történet legtöbb eseményét elindítja.

Más híres példák az ír regény- és drámaírótól, Flann O'Brientől (valódi nevén Brian O'Nolan) és a költőtől, W. B. Yeats-től származnak, akik sasokként írták meg pooka karaktereiket.

A Púca szimbólumai és szimbolikája

A pooka szimbolikája leginkább a klasszikus mumus képéhez kapcsolódik - egy ijesztő szörnyeteg, amely a gyerekeket (és a falu részegeit) ijesztgeti, hogy viselkedjenek és betartsák az esti kijárási tilalmat.

A pookáknak van egy pajkos oldaluk is, ami miatt viselkedésüktől függetlenül megtréfálják az embereket, ami az élet és a sors kiszámíthatatlanságát szimbolizálja.

A pooka szimbolika érdekesebbé válik azokban a mítoszokban, ahol a lények erkölcsileg szürkék vagy akár jóindulatúak. Ezek a történetek általában azt mutatják, hogy a pooka, mint a legtöbb más tündér és tündér, nem csak démonok vagy koboldok, hanem Írország és Nagy-Britannia vadonjának aktív szereplői és képviselői. A legtöbb ilyen történetben a pookának tiszteletet kell tanúsítani, és ezután megáldhatja a főszereplőt.szerencsével vagy ajándékokkal.

A Púca jelentősége a modern kultúrában

Pooka-változatok klasszikus és modern irodalmi művek százaiban fordulnak elő. Néhány híres 20. századi példa:

• A Xanth regény Crewel lúg: A maró fonal (1984)
• Emma Bull 1987-es városi fantasy regénye A tölgyek háborúja
• R. A. MacAvoy 1987-es évjárata A szürke ház fantasy
• Peter S. Beagle 1999-es regénye Tamsin
• Tony DiTerlizzi és Holly Black 2003-2009-es gyermek fantasy könyvsorozata. A Spiderwick krónikák

Pookák a kis- és nagyvásznon is feltűnnek. Néhány példa erre az 1950-es film. Harvey Henry Koster, ahol egy óriási fehér nyuszit a kelta pooka ihlette. 1987-1994 között a népszerű gyermek televíziós műsor Knightmare szintén szerepel egy pooka, aki a fő ellenfél.

Néhány video- és kártyajátékban, mint például a 2007-es Odin gömb ahol nyúlszerű szolgái a főhősnek, a kártyajátékban Dominion ahol a pooka egy trükkös kártya, The Witcher 3: Wild Hunt (2015), ahol a "phoocas" az egyik fő ellenség, valamint a 2011-es digitális kártyajátékban Cabals: Magic & Battle Cards.

Pookas is megtalálható a híres manga Berserker , az anime Sword Art Online , és a Kék hétfő képregénysorozat. Van egy korábbi brit dalszerző, a Pooka nevű, Sharon Lewis és Natasha Jones nevével fémjelzett Pooka is.

Mindent egybevetve, a pooka hatása a modern és az ősi európai kultúrára számos helyen megtalálható - olyan messze nyugaton, mint az Egyesült Államok, és olyan messze keleten, mint a japán manga és anime.

Befejezés

Bár a pooka nem olyan népszerű, mint például a görög vagy a római mitológia teremtményei, mégis jelentős hatással voltak a későbbi kultúrákra. A modern kultúrában kiemelkedő szerepet játszanak, és továbbra is megmozgatják a fantáziát.