Szamádhi - Az éberség végső állapota

  • Ossza Meg Ezt
Stephen Reese

    Ha egyáltalán ismeri a jóga vagy bármelyik nagy keleti vallással, mint például a Buddhizmus , hinduizmus, dzsainizmus, vagy szikhizmus, hallottál már róla. samadhi A legtöbb keleti vallási terminushoz hasonlóan a szamádhi is zavaró lehet, különösen, mivel a modern jógagyakorlók és stúdiók kissé túlzásba vitték a használatát. Tehát, mit is jelent pontosan ez a kifejezés?

    Mi a szamádhi?

    Azt gondolhatnánk, hogy a szamádhi egyszerűen a jóga vagy a meditáció egy fajtája, de ez több ennél. Ehelyett a szamádhi egy létállapot - a meditáció során elért mentális koncentráció, amely olyan teljes és átfogó, hogy segít közelebb vinni az embert a megvilágosodáshoz.

    Szanszkrit nyelven a kifejezés nagyjából a következőre fordítható. a teljes önfeledtség állapota vagy szó szerint az eredeti egyensúly állapota A kifejezést széles körben használják a hinduizmusban és különösen a buddhizmusban, mint a legmagasabb lehetséges állapot leírását, amelyet a tudatosság elérhet, miközben még mindig a fizikai énhez van kötve.

    Szamádhi a hinduizmusban és a jógában

    A kifejezés legkorábbi ismert használata az ősi hindu szanszkrit szövegből származik. Maitri Upanisad A hindu hagyományban a szamádhit úgy tekintik, mint a A jóga szútrák nyolc végtagja A szamádhi a jóga 6. és 7. lépését vagy végtagjait követi. dhāraṇā és dhyāna .

    A dhárana, a jóga 6. lépése, a meditáció első nagy lépése. Ez az, amikor a gyakorlónak sikerül megtisztítania elméjéből minden jelentéktelen vándorló gondolatot és zavaró tényezőt, és egyetlen gondolatra összpontosítania. Ezt a gondolatot hívják. pratyata Ez az első alapvető első lépése a gyógyításnak, amire a kezdők számára megtanítják, hogy törekedjenek.

    A dhjána, a Jóga Szútrák 7. végága és a meditáció második fő lépése, megtanítja a gyakorlót arra, hogy a pratjáta felé összpontosítson, miután sikeresen elérte a dháránát és eltávolított minden más gondolatot az elméjéből.

    A szamádhi az utolsó lépés - ez az, amivé a dhyána átalakul, ha a gyakorlónak sikerül elég sokáig fenntartania. Lényegében a szamádhi a gyakorló és a pratyata, a tudatossága összeolvadásának állapota.

    Az ősi hindu bölcs Patandzsali és a Jóga Szútrák szerzője a szamádhi érzését ahhoz hasonlítja, mintha egy átlátszó ékkövet helyeznénk egy színes felületre. Ahogy az ékszer felveszi az alatta lévő felület színét, úgy válik a jógagyakorló eggyé a tudatával.

    Szamádhi a buddhizmusban

    A buddhizmusban a szamádhi a nyolc elem egyikeként értelmezik, amelyek a következő elemekből állnak a Nemes Nyolcrétű Ösvény Bár a nyolcas szám ismétlődése zavaró lehet, a Nemes Nyolcrétű Ösvény elemei különböznek a hindu jóga szútrák nyolc végtagjától. A buddhizmusban ez a nyolc elem a következő fogalmakat tartalmazza ebben a sorrendben:

    • Jobb oldali nézet
    • Helyes megoldás
    • Jobb beszéd
    • Helyes magatartás
    • Jogos megélhetés
    • Helyes erőfeszítés
    • Helyes tudatosság
    • A helyes szamádhi, azaz a meditatív egyesülés helyes gyakorlása.

    A buddhista dharma kerék

    A helyes szó ismétlése itt kulcsfontosságú, mert a buddhizmusban az ember teste és elméje közötti természetes kapcsolatot romlottnak tekintik. Tehát a buddhistának "helyre kell hoznia" ezt a romlottságot azáltal, hogy a nézetein, elhatározásán, beszédén, viselkedésén, megélhetésén, erőfeszítésein, figyelmességén és meditációján dolgozik. A Nemes Nyolcrétű Ösvényt általában a híres "Nemes Nyolcrétű Ösvény" ábrázolja. Dharma kerék szimbólum vagy a nyolc küllős dharma csakra kerék.

    GYIK

    K: Hogyan érhető el a szamádhi?

    V: A hinduizmusban, valamint a buddhizmusban, a dzsainizmusban és a szikhizmusban a szamádhi folyamatos meditációval érhető el. Ezt úgy lehet elérni, hogy az embernek sikerül teljesen elszakadnia minden más gondolattól, impulzustól, érzelemtől, vágytól és zavaró tényezőtől.

    K: A szamádhi ugyanaz, mint a nirvána?

    V: Nem igazán. A buddhizmusban a nirvána a "nem szenvedés" teljes állapota - ezt az állapotot kell elérni, ha az ember előre akar haladni a megvilágosodás felé vezető úton, és ez az ellentéte a "nem szenvedés" állapotának. samsara állapot - a szenvedés, amelyet a halál és az újjászületés végtelen körforgása okoz. A szamádhi viszont a mély meditáció állapota, amely által az ember elérheti a Nirvánát.

    K: Mi történik a szamádhi alatt?

    V: A szamádhi egyike azoknak az érzéseknek, amelyeket meg kell tapasztalni ahhoz, hogy teljesen megértsük. A legtöbb jógi úgy írja le, hogy az én és az elme közötti egyesülés, és a spirituális megvilágosodás élménye, amely a tudatosságot előreviszi a fejlődésben.

    K: Mennyi ideig tart a szamádhi?

    V: Ez a gyakorlótól függ, a tapasztalatától, és attól, hogy mennyire sikerül fenntartani a szamádhi állapotot. Eleinte általában 30 másodperc és 2 perc között tart. Az igazán tapasztaltaknál azonban ennél sokkal tovább is tarthat.

    K: Honnan tudod, hogy elérted-e a szamádhit?

    V: Lehetetlen, hogy valaki kívülről megmondja neked, hogy elérted-e a szamádhit. Ugyanígy lehetetlen, hogy biztos módszert adjon a tapasztalat azonosítására. A legegyszerűbben úgy fogalmazhatnánk, hogy ha nem vagy biztos benne, hogy megtapasztaltad a szamádhit, akkor valószínűleg nem is tapasztaltad meg.

    Összefoglalva

    A szamádhi egy egyszerű, de gyakran félreértett fogalom. Sokan úgy tekintenek rá, mint a meditáció szanszkrit szavára, míg mások azt gondolják, hogy a meditáció során tapasztalt nyugalom érzése. Ez utóbbi áll közelebb az igazsághoz, de a szamádhi ennél több - az én teljes egyesülése az elmével, nem csak az éberség átmeneti állapota.

    Stephen Reese történész, aki szimbólumokra és mitológiára specializálódott. Számos könyvet írt a témában, munkáit a világ folyóirataiban és folyóirataiban publikálták. Stephen Londonban született és nőtt fel, és mindig is szerette a történelmet. Gyerekként órákat töltött az ősi szövegek áttekintésével és a régi romok feltárásával. Ez késztette arra, hogy történelmi kutatói pályára lépjen. Istvánt a szimbólumok és a mitológia iránti rajongása abból a meggyőződéséből fakad, hogy ezek jelentik az emberi kultúra alapját. Úgy véli, hogy ezen mítoszok és legendák megértésével jobban megérthetjük önmagunkat és világunkat.