A pünkösdizmus napjainkban a világ egyik leggyorsabban növekvő vallási mozgalma, amelynek világszerte több mint 600 millió híve van. Ez a szám a pünkösdi felekezetek tagjait és a pünkösdi/karizmatikus hittel azonosuló más felekezetű keresztényeket jelenti.

A pünkösdizmus kevésbé felekezet, mint inkább a kereszténységen belüli mozgalom, ezért nehéz elkülöníteni a kereszténységen belüli más csoportosulásoktól, mint például a katolikus, a keleti ortodox vagy a protestáns.

Hogyan tudott alig több mint 100 év alatt elterjedni? Ez elsősorban annak köszönhető, hogy a tapasztalati hitre és a vibráló, energikus istentiszteletre helyezi a hangsúlyt, ami éles ellentétben áll az Amerikában az 1900-as évekig tapasztalható protestantizmussal.

Pünkösdi vs. protestáns

A protestánsok nagyon széles csoportot alkotnak, és számos felekezetet foglalnak magukban, köztük a lutheránusokat, anglikánokat, baptistákat, metodistákat, adventistákat és pünkösdistákat. A pünkösdizmus sok tekintetben a protestantizmus része.

A pünkösdizmus és a protestantizmus más formái között néhány hasonló hittétel van:

• Az a hit, hogy a Biblia hibátlan és tévedhetetlen, és Isten igaz szava.
• Az a hit, hogy újjászületünk azáltal, hogy megbánjuk bűneinket és elfogadjuk Jézust személyes Urunknak és Megváltónknak.

A pünkösdi hit bizonyos jellemzői mégis megkülönböztetik a pünkösdöt attól a protestantizmustól, amely a 20. század elején megelőzte.

A legfőbb különbségek a pünkösdisták hitében vannak:

• A Szentlélekkel való keresztségben, amely képessé teszi a követőket arra, hogy a "Lélekkel" teli életet éljenek.
• A lelki ajándékokban, mint például a nyelveken szólás, a csodák és az isteni gyógyítás, ami a jelenlegi mozgalom szellemiségét és tanításait az apostoli korszakéhoz hasonlítja.

A pünkösdizmus kezdetei

Amerika puritán örökségének hatása régóta érződik a protestáns egyházakban. A 20. századforduló előtt az egyházi istentisztelet erősen szabályozott és érzelemmentes volt. A vasárnap délelőttön a hangsúly a megfelelő viselkedésen, az ünnepélyességen és a teológiai tanok elsajátításán volt.

Az egyetlen igazi vallási kivételt ez alól az ébredés jelentette. Az európai gyarmatosítók megérkezése utáni első évszázadokban az Egyesült Államok keleti részén rendszeresen végigsöpörtek az ébredések. Ezek közül a legjelentősebbek az 1730-as évek első és a második nagy ébredés, illetve az 1800-as évek eleje.

Az ébredési összejövetelek népszerű eszközzé váltak az ország vidéki részeinek elérésére, különösen délen. Olyan férfiak, mint George Whitfield, John és Charles Wesley vándorprédikátorokként szereztek nevet maguknak, akik olyan helyekre vitték el üzenetüket, ahol nem volt főállású papság. Ez a hagyomány új istentiszteleti formáknak adott teret.

Az ébredési összejövetelek sokkal inkább élményközpontúak, és ezért izgalmasabbak voltak. Az emberek vonzása ezen az izgalmon alapult, és nem aggódtak amiatt, hogy valaki csak a szórakozás miatt jött el, mert az a személy meghallotta az üzenetet, és talán meg is tért.

A modern pünkösdi mozgalom kezdetének leggyakrabban az 1906-os Azusa Street-i ébredésként emlegetett esemény. 1906-ban William J. Seymor prédikációja egy korábbi AME-templomban indította el a világméretű mozgalmat.

Ezt az eseményt megelőzően az Egyesült Államok különböző régióiban csíráztak ki a pünkösdhit kialakulásához vezető eszmék, elsősorban a déli fehér vidéki közösségek szegényebb lakossága és az afroamerikai városi közösségek körében.

A mozgalom gyökerei az 1800-as évek végén Észak-Karolina, Tennessee és Georgia környéki szentségmozgalmi ébredésekben gyökereznek. A pünkösdizmus kulcsfontosságú hittételeinek terjesztéséért Charles Parham volt a felelős. Parham független ébredési prédikátor volt, aki az isteni gyógyulások mellett érvelt, és a nyelveken szólást a "Szentlélek keresztségének" bizonyítékaként hirdette.

A 20. század fordulóján Parham iskolát nyitott Topekában, KS-ben, ahol ezeket az eszméket tanította diákjainak. Agnes Ozman, az egyik diák, az első nyelveken beszélő emberként jegyezték fel. 1901-ben Parham bezárta iskoláját.

Egy újabb utazó ébredési tevékenység után a texasi Houstonban bibliaiskolát nyitott. Itt került kapcsolatba Seymor Parhammel. A félszemű afroamerikai Seymor Parham tanítványa volt, majd Los Angelesbe távozott, ahol prédikálni kezdett. A nyugati partra érkezése után nem sokkal megkezdődött az Azusa utcai ébredés.

A pünkösdizmus megkülönböztető hiedelmei

A pünkösdizmus fő hitvallásai a következők:

• Keresztség a Szentlélek által
• Nyelveken szólás
• Isteni gyógyulás
• Jézus Krisztus közelgő visszatérése

A pünkösdizmus legjellegzetesebb hite a Szentlélek általi keresztségben való hit. Ehhez kapcsolódik az a hit, hogy a nyelveken szólás ennek a lelki keresztségnek a bizonyítéka.

Ez a két hittétel az Újszövetség Apostolok cselekedeteiből származik. A második fejezet az ősegyházban a pünkösd napján, az aratás végét ünneplő zsidó hetek ünnepén történt eseményekről szól.

Az Apostolok Cselekedetei 2:3-4 szerint Jézus első követői együtt imádkoztak, amikor "megjelentek nekik nyelvek, mint a tűz, amelyek szétoszlottak és mindnyájukon megpihentek. És mindnyájan beteltek Szentlélekkel, és más nyelveken kezdtek beszélni". Ezután Jeruzsálembe mentek, és különböző nyelveken hirdették Jézus üzenetét a római birodalom minden részéből összegyűlt tömegeknek. Ez aesemény több mint 3000 ember megtérésében csúcsosodott ki.

A pünkösdizmus ezeket az eseményeket leíró történetből előíró elvárássá emeli. A protestánsok és más keresztények nem látták, hogy a Szentlélekkel való ilyen jellegű kitöltődés általános lenne, ahogy a nyelveken szólás sem. A pünkösdisták ezeket olyan szükséges tapasztalatoknak tekintik, amelyeket minden hívőnek meg kell várnia a megtérés után.

Az isteni gyógyulás a pünkösdi hit másik jellegzetes ismertetőjegye. Az Újszövetségben található betegség és betegség gyógyítása a pünkösdiek számára ismét inkább előíró, mint leíró jellegű. Ezek a gyógyulások ima és hit által történnek. Ezek Jézus visszatérésének bizonyítékai, amikor is ő eltörli a bűnt és a szenvedést.

Ez egy másik pünkösdi hitre épül, Krisztus közelgő visszatérésére. A pünkösdisták azt hangsúlyozzák, hogy Jézus bármikor visszatérhet, és lényegében mindig az utolsó napokban élünk.

Mindezek a hittételek az úgynevezett lelki ajándékokról szóló vitában landolnak. Ez a kifejezés Pál apostol írásaiból származik, különösen az 1Korinthus 12-ből. Itt Pál "az ajándékok változatosságáról, de ugyanarról a Lélekről" beszél. Ezek az ajándékok közé tartozik a bölcsesség, a tudás, a hit, gyógyulás , prófétálás, nyelveken szólás és nyelveken való tolmácsolás. Hogy mit jelentenek ezek az ajándékok és hogyan nyilvánulnak meg, az egy folyamatos teológiai vita a kereszténységen belül.

Pünkösdi befolyás

Valaki, aki olvassa ezt az összefoglalót a pünkösdi hitről, talán azt mondja magának: "Ezek nem sokban különböznek attól, amit az én gyülekezetem vagy az egyház, amelyben felnőttem, hisz. Nem is tudtam, hogy pünkösdista.".

Amiről ez beszél, az a pünkösdizmus hatása a keresztény felekezeteken belül. Mint korábban említettük, a pünkösdizmus kevésbé egy különálló felekezet, sokkal inkább egy mozgalom. E hitek egy része vagy mindegyike hatással van minden felekezet egyházaira. Ma például sokkal népszerűbb a pünkösdi hagyományban "kontinuationistának" lenni, mint a régi "kesszacionistának".Protestáns hagyomány, amikor a lelki ajándékokról van szó.

• A kesszakcionisták azt állítják, hogy az apostolok halála után megszűntek bizonyos lelki ajándékok. E nézet szerint az olyan dolgok, mint a nyelveken szólás és a gyógyítás, már nem fordulnak elő.
• A kontinuitás hívei ezzel ellentétes nézetet vallanak, amely nézet a pünkösdizmus által kapott népszerű táptalajt.

A pünkösdi hatás a legtöbb protestáns evangélikus gyülekezetben énekelt népszerű istentiszteleti zenében is megtalálható. Ezek az énekek kérhetik Isten jelenlétét, vagy üdvözölhetik őt, hogy jöjjön és találkozzon az emberekkel. A szövegek a Lélekre és a csodákra összpontosítanak. Ezek a pünkösdi tapasztalati istentiszteleti hagyományból származnak.

És ez nem meglepő, tekintve, hogy a világ legnagyobb és legbefolyásosabb megaegyházai közül néhány pünkösdi. A Hillsong Church például egy karizmatikus egyház a pünkösdi hagyományban.

Az 1983-ban az ausztráliai Sydney külvárosában alapított gyülekezet ma már világszerte rendelkezik kampuszokkal, és 23 országban 150 000 tagot számlál. Talán a legismertebbek imádságos dalai, albumai és koncertjei. A Hillsong Worship, Hillsong United, Hillsong Young and Free és Hillsong Kids a zenéjük különböző formái.

GYIK a pünkösdi vs. protestánsról

A pünkösdi egyház a hívő közvetlen istenélményét és a Szentlélek munkáját hangsúlyozza.

Ez a felekezet a tizenkét tanítvány pünkösd napján történt megkeresztelkedésén alapul, amint azt az Apostolok Cselekedeteiben olvashatjuk.

A Lélek ajándékairól, mint például a nyelveken szólás, a gyógyítás, a csodák vagy a prófétálás, úgy gondoljuk, hogy Isten közvetlen tapasztalata, amikor kinyilatkoztatja magát.

Nem, ez inkább egy mozgalom, mint egyház. Több egyház is tartozik hozzá, például a Hillsong Church.

Igen, a pünkösdisták hisznek abban, hogy a Biblia Isten szava, és mentes minden tévedéstől.

Röviden

A pünkösdizmus és a protestantizmus közötti különbségek inkább történelmi, mintsem alapvető különbségek. Minél inkább befolyásolják a pünkösdi hitek és istentiszteleti megnyilvánulások a kereszténységet világszerte, annál kevésbé válnak láthatóvá ezek a különbségek.

Ma már kevés protestáns tudná megkülönböztetni a pünkösdi hitet a saját hitbeli hagyományaitól. Hogy ez a hatás jó vagy rossz, arról érdemes vitát folytatni. Mégis, a pünkösdizmus és a hagyományos protestantizmus összefolyása a jövőben csak erősödni látszik.